GALÉRIA




English


ORSZÁGOK, KULTÚRÁK, TÖRTÉNELEM / Izrael, Szentföld, Palesztina / Zsidók / Peszach Mea Shearimban.Jeruzsálem

30/2

 

Peszah. Emlékezés az Egyiptomból való kivonulásra. 



















<<
     Peszahkor a vallásos zsidók kitakarítják a házukat, és eltávolítanak mindent ami kovászt tartalmaz. Minden kovászosat elégetne, ahogy mondják elégetjük a homecot. A homec égetése közben felolvasn


















>>


A héber felszólítás:Záchor. Emlékezz! A záchár ige-emlékezni- 169 alkalommal fordul elő a Bibliában. És kihozott minket az Úr Egyiptomból erős kézzel, kinyújtott karral, nagy rettentéssel, jelekkel és csudákkal. És behozott minket e helyre, és adta nekünk ezt a földet, a tejjel és mézzel folyó földet. Deuteronomium 26:5-9 A Héber felszólít! Záchor! Emlékezz! Minden embernek, sok száz nemzedéken keresztül úgy kell éreznie, hogy ő maga szabadult fel az egyiptomi rabszolgaság alól. A Peszah, az egyiptomi kivonulás évfordulója, ezért a szabadság ünnepe is. A Haggáda magyarul annyit jelent elbeszélés. Ősidők óta, a mózesi törvények szerint a családfő az apa köteles elmesélni gyermekeinek (És beszéld el fiadnak!), hogy őseink, hogy szabadultak ki a fogságból. A bibliai parancsból lassan kedves szokás alakult ki, és természetes részévé vált a zsidóság életének. A peszahi ünnep fénypontja az első napi vacsora, amelynek neve széder-est. A héber széder magyar jelentése rend. A széder nélkülözhetetlen kelléke a kovásztalan kenyér a matza (macesz). A vacsora elfogyasztása közben négy pohár bort isznak, és elmesélik a kivonulás történetét. A legkisebb gyerek kérdéseket tesz fel, és az apa válaszol. A szertartás egyedi liturgiájának kézikönyve a Haggáda körülbelül az időszámításunk első évszázadaiban alakult ki. Az alapszövege megtalálható a Misnában, a 219-ben lezárt zsidó törvénygyűjteményben. A vacsorát követő dalok között középkori dallamokat is találhatunk. Az európai zenével, folklórral és műköltészettel kölcsönhatásba kerülve, sokszor visszaköszönnek ezek az énekek. A széder-esti haggáda már a középkortól kezdve önálló irodalmi gyűjteménynek, az egyik legnépszerűbb héber imakönyvnek számított, amit a humanizmus és a reneszánsz évszázadaiban a legkiválóbb művészek illusztráltak.