GALÉRIA




English



ORSZÁGOK, KULTÚRÁK, TÖRTÉNELEM / Izrael, Szentföld, Palesztina / Jeruzsálem / Szentsír templom


A Szent Sír-bazilika, Jeruzsálem. A Keresztút X-XIV. stációi a bazilikában találhatók.Jézus (vélt) sírja fölé már Konstantin császár parancsára templomot építettek, i.sz. 335-ben szentelték fel. E templom volt századokon át a palesztinai keresztények kultuszának a központja, és a világ minden tájáról vonzotta a zarándokokat. 614-ben a perzsák felégették a templomot, és elrabolták Jézus keresztjét. Legyőzőjük, I. Heraklius kelet-római császár parancséra elkezdték a szent helyek újjáépítését. A templom ezután többször újjáépült. 1103-1130 között a keresztesek emeltették a ma is álló kupolás bazilikát, 1149-ben, a keresztes hódítás 50. évfordulóján szentelték fel. 1187-ben a bazilika a mohamedánok birtokába került. A szent sír-bazilikán ma hat vallási közösség osztozik: a római katolikus, a görögkeleti, az örmény, a kopt, a szír és az etióp. Az, hogy a bazilikának több gazdája” van, a berendezésen is meglátszik. Ezüst és márvány, gyémánt és művirág –meglehetősen vegyes ízlésvilág tárul elénk. A bazilika kétkapus homlokzatát és a harangtornyot – amely egykor magasabb volt, de a felső része ledőlt- a keresztesek építetté a XII. században. A déli bejáraton át a bazilika homlokzata előtti tágas udvarba lehet jutni. Az udvart a déli oldalán ívekkel lezárt oszlopsor maradványai szegélyezik. A nyugati oszlop a XI. századi oszlopfejjel épségben megmaradt. Az udvar keleti oldalán a három ajtónyílás közül a déli az Ábrahám-kolostor és zarándokszálló bejárata. A második ajtó az örmény Keresztelő Szent János-kápolnába, a harmadik a Szent Mihály kápolnába vezet. Az udvart nyugat felől lezáró falon a bazilika görögkeleti kápolnáinak apszisai láthatók. A déli (Jézus fivéréről, Jeruzsálem első pátriárkájáról elnevezett) Jákob-kápolna. A középső, Mária Magdaléna kápolnája azon a helyen állt, ahol a hagyomány szerint a feltámadt Jézus megjelent Mária Magdaléna előtt. A harmadikat, A negyven mártír kápolnáját a római légiók negyven katonája emlékének szentelték, akiket Lucianus császár keresztény hitük miatt végeztetett ki 320-ban. Az udvar északi végéből induló lépcső vezet fel a Golgota-hegy (Skull Hill) tetejére, ahol Jézust keresztre feszítették, majd sírba tették. Akkoriban csak kopár sziklák voltak itt. A héber gulgolet jelentése „koponya”, így a Golgota neve magyarul Koponya-hegy (a Bibliában: Koponyák hegye). A zsidó hagyomány szerint ugyanis itt temették el az emberiség ősatyjának, Ádámnak a koponyáját, amelyet Noé magával vitt a bárkába. A Golgota név latin megfelelője a Calvaria, ezért a dombot 333 óta Kálvária-hegynek is nevezik. A Golgota a kereszténység egyik legszentebb helye, ahová a világ minden országából érkeznek zarándokok.A zsidók temetkezési helyei a helységeken kívül voltak (csak a királyokat és a prófétákat temették el a városokban). Ezért Jézus sírja –két fülkéből álló sziklabarlang, amelyet eredetileg Arimatiai József vágatott magának a domb keleti lejtőjén- annak idején, a városfalon kívül, az országút mentén volt. Heródes Agrippa király azonban 43-ban megépítette a harmadik (bővebb) városfalat, s ekkortól Jézus sírja már Jeruzsálem belterületén feküdt, a mai városnak pedig, csaknem a közepén található. A Golgota tetejére vezető lépcsőt egy 1808-ban pusztított tűzvész után építették. A hegy tetején három kápolna őrzi a keresztre feszítés három mozzanatának emlékét.


 

Galrik a tmakrben

Rotunda
Rotunda
Emeleti kápolnák, oltárok.
Emeleti kápolnák, oltárok.
Latin Szentély
Latin Szentély
A negyven vértanú kápolnája
Szebasztei 40 vértanú:Constantinus uralkodótársa, a pogány Licinius, aki kezdetben türelmet, sőt jóakaratot tanúsított a keresztények iránt, Constantinusszal történt szakítása után "a régi istenek nevében" üldözni kezdte a keresztényeket. Először közvetlen környezetének, majd a hadseregnek kereszténytelenítését kezdte el. Egyes városokban megfosztotta a katonákat tiszti rangjuktól, ha nem áldoztak az isteneknek. Cappadociában elrendelte, hogy minden kereszténynek meg kell tagadnia hitét, s ha nem teszi, kivégzik., A helytartó Agricolaos, Cappadociában és Armenia Minorban (a mai Örményország) szó szerint végrehajtotta a császári edictumot. Ennek felolvasásakor lépett elő negyven keresztény katona, s mindegyikük kereszténynek vallotta magát Agricolaos előtt. Sem a kitüntetések, sem az előléptetések és pénzjutalmak ígérete, sem a fenyegetések nem vették rá őket, hogy eltántorodjanak hitüktől. A helytartó szokatlanul kegyetlen halálnemet eszelt ki a katonák számára: fagyhalálra ítélte őket. Mivel Arméniában a tél nagyon kemény és hideg, még márciusban is olyan fagy volt, hogy lóval és kocsival is át lehetett kelni a folyók és a tavak jegén. Egy különösen hideg éjszakán, a negyven „engedetlen” katonát meztelenül kitették az egyik városfalakon belüli befagyott tóra.
Jézus Krisztus sírja.
A Szent Sír: Azon a helyen, ahol keresztre feszítették, volt egy kert, s a kertben egy új sírbolt, ahová még nem temettek senkit. Mivel a sír közel volt, a zsidók készületi napja miatt ide temették Jézust. János evangélium 19/40-41

Kapcsolod tmakrk

Előcsarnok
Muszlim őrség helye
A bebalzsamozás köve
Ádám kápolnája
Szent Jakab kápolnája
Golgota.
Katholikon
A Három Mária kápolnája
Rotunda
Emeleti kápolnák, oltárok.
Jézus Krisztus sírja.
Kopt kápolna Jézus sírjánál
Jakobiták kápolnája. Szentsír templom.
Arimateai József sírja
Mária Magdolna oltára
Ferencesek temploma
Szűz Mária árkádja
Jézus börtöne
Longinus kápolna
Megfosztják ruháitól kápolna
Szent Ilona kápolnája
A meggyalázás kápolnája
Latin Szentély
A negyven vértanú kápolnája
Szent János és Mária| Magdolna kápolnája
Templomos lovagok kápolnája
A Szentsír templom udvara
de Bouillon kardja
A kereszt megtalálásának kápolnája.
Frank kápolna
Szent Ilona medence
A Katholikon mögötti árkád
Szent Mihály kápolna
Etióp kápolna a IX. stációnál.
Szikla kápolna