GALÉRIA
|
MŰVÉSZI ÉS ALKALMAZOTT FOTOGRÁFIA
Annak a képi látásmódnak, amelyet sajátomnak tudhatok, az eredetét 1960-as évek végétől, illetve a 70-es évek elejétől származtatom. Ezekben az években barátaimmal, sokszor egymagam, majd muzsikusként keresztül-kasul barangoltam az országot. Talán azok az impressziók, amelyek ezekben az időkben értek, segítettek hozzá a mai képi világom kialakulásához. Mindig szemlélődő típus voltam. A Városliget mellett lakva olykor hajnalban, máskor késő délutánonként figyeltem az arra járó embereket és a magányosan padon ülőket. Akkor még nem voltam a tudatában, de a képeimen már érzékelhető volt, hogy az elkapott pillanatok mögött sokkal mélyebb összefüggések rejtőzködnek. Hogy sokszor a dolgok nem azok, amiknek látszódnak, hanem az elkapott pillanat, a kész kép, egy rejtjelezett kód a szemlélő számára.
|
|
|
Bűn és bűnhődés
|
Dosztojevszkij: Bűn éd bűnhődés
Rendező: Tordy Géza, Győri Nemzeti Színház 1998
|
|
|
Lear király
|
William Shakespeare: Lear király
Szereplők: Gáti Oszkár, Ács János, Balsai Mónika, Vasvári Csaba, Szina Kinga, Fésüs Tamás, Parti Nóra, Maszlay István, Sárközi József, Crespo Rodrigo, Ungvári István, Simon Géza, Mesterházy Gyula, Vándor Attila, Varga Viktor.
Győri Nemzeti Színház 2005 |
|
|
Vonatles
|
Vonatles: Mészáros Tamás, Sárközi József, Vándor Attila, Csizmadia Gergely, P. Takács László, Ungvári István, Baranyai Ibolya, Mézes Violetta, Mihályi Orsolya, Bartha Alexandra, Molnár Virginia, Kanda Pál
Szikra József, Kszel Attila, Kardos Róbert, Szemán Béla, Rendező: Kszel Attila
Győri Nemzeti Színház 2006 |
|
|
Nana
|
Nagy András, Emile Zola: Nana
Szereplők: Bartha Alexandra, Vass Gábor, Crespo Rodrigo, Rádler Judit,Tóth Tahi Máté,Szilágyi István,
Török András, Posonyi Takács László, Kotány Bence, Klinga Péter, Dósa Zsuzsanna, Molnár Judit,
Szina Kinga, Várkonyi Andrea, Bátyai Éva, Rendező: Korcsmáros György
Győri Nemzeti Színház 2007
|
|
|
Bánk bán
|
Közreműködők : Lázin Beatrix, Bellai Eszter, Soskó András, Bede Fazekas Csaba, • Schwimmer János, Györgyfi József, Szvétek László, Turpinszky Béla, Szabó Balázs, Szücs Péter Pál, Kárpáti Norbert.
Rendező: Bor József, Győri Nemzeti Színház 2007 |
|
|
|
|
|
|
|
Tricks and Tracks
|
Tricks & Tracks
Frenák Pál 1957-ben, Budapesten született. 1983-ban Párizsban telepedett le. Saját társulatát 1989-ben alapította: ebben az évben készítette el elsô koreográfiáját Franciaországban Ter címmel. Az azóta eltelt tizenkét évben improvizációs darabokban együtt dolgozott Kurtág Györggyel, Patrick Schneiderrel és számos további kortárs zeneszerzôvel. A koreográfus elsô átütô sikerét Les Palets (Gördeszkák) cím |
|
|
Kreml Balett
|
Kreml Balett
A társulatot az ismert orosz koreográfus, Andrej Petrov alapította 1990-ben. Székhelyük a moszkvai Kreml területén, az Állami Kreml Palota épületében található. A társulat művészi hitvallása a balettművészet klasszikus tradícióinak alkotó továbbfejlesztése.
Repertoárjukon fellelhetők a kiemelkedő régi mesterek darabjai (M. Petipa, A. Gorszkij, L. Ivanov) mellett J. Grigorovics, V. Vasziljev, A. Petrov újabb balettjei is.
Az előadásokat azok a színpadi vezető művészek rendezik, akik a mai színházi világ új formai ötleteit határozzák meg: Sztanyiszlav Benediktov és Olga Poljanszkaja, Marina Szokolova és Borisz Messzerer, Viktor és Rafael Volszkij, Vlagyimir Arefjev és Borisz Krasznov.
|
|
|
József és testvérei
|
A Magyar Fesztivál Balett és a Thália Színház közös produkciója.
Markó Iván: József és testvérei |
|
|
|
Szilánkok
|
Szilánkok: Szilánkok, darabkák, részletek. Sorsok, szerelmek, életek darabjai, melyek sokszor meghatározzák az egészet, néha egész életünket.
Koreográfus: Juronics Tamás
Díszlet, Jelmez : Bán Zsuzsa
|
|
|
A Csodálatos Mandarin
|
Egy 1919-es beszélgetésben a Csodálatos mandarin általa “csodálatosan szépnek” titulált cselekményét Bartók következőképpen fogalmazza meg: „Egy apacstanyán három apacs kényszerít egy fiatal leányt, hogy csábítson fel férfiakat magához, akiket ők aztán kirabolnak.
Az első egy szegény legény, a második sem különb, de a harmadik egy gazdag kínai. A fogás jó, a leány tánccal mulattatja, és a mandarinban felébred a vágy, a szerelem hevesen fellobban benne, de a leány irtózik tőle. Az apacsok megtámadják, kifosztják, a dunyhába fojtják, karddal szúrják keresztül, majd felakasztják, mindhiába, a mandarinnal nem bírnak, szerelmes és vágyakozó szemekkel néz a leányra. Az asszonyi invenció segít, a leány eleget tesz a mandarin kívánságának, mire az holtan, élettelenül terül el. Bartók számára nem a nyersen realista történet volt fontos, hanem a benne rejlő humánum: a nagyvárosi lét, a mindennapi élet által elnyomott emberi lélek szenvedése, s e szenvedés megváltása, mely csak a szerelemben lehetséges.
|
|
|
|
|
|