A Magyar Fesztivál Balett és a Thália Színház közös produkciója. Markó Iván: József és testvérei

Béjart, Elton-Berg. Béjart– Alban Berg Lulu-szvitjére – elkészített egy fegyelmezett neoklasszikus forma világú, korrekt kortárs balettet négy táncosa számára. Közülük hárman egy nő: Karline Marion, és két férfi Octavio Stanley és Stéphane Bourhis. A negyedik szereplő Allan Fallieri

Béjart: Juan és Theresa: Béjart 1970-ben a belga fővárosban iskolát is alapított, s a Mudra sok neves művészt adott a balett világának. Tanárként is legalább olyan sikeres volt, mint táncosként és koreográfusként. A Mudra 1988-ig működött, az itt végzettek között pedig sokan - többek között Maguy Marin és Anne Teresa De Keersmaeker - gyarapították a kortárs balettművészet értékeit. 1987-ben Svájcba, Lausanne-ba költözött, ahol létrehozta mindmáig utolsó, de egyben legsikeresebb társulatát, a Béjart Ballet Lausanne-t.

Béjart, Le Teck:Catherine Zuasnabar, JulienFavreau a darab szereplői. A duett valójában három szereplős. A színpad közepén, egy dobogón ott egy tárgy, amely determinálja mindkettőjüket. A magyar szobrász: Marta Pan tikfa szobra. Előtte-mögötte évődő s látszatra veszélytelen párharc folyik: a lány bűbájos női taktikával Minden áron el akarja csábítani a fiút, aki viszont egyre kétségbeesettebben védekezik. Mintha ô tudná, amit még mi nem: hogy megadása végzetes lesz. A szobor és angyalarcú gazdája ugyanis – az utolsó pillanatban – „bosszút áll”. A fiú a beteljesülés mámorában vissza hajtja, mintegy a lányra zárja az „ágy” egyik felét, az állkapocs „működni kezd”: a tik felfalja áldozatát.

Antonio Márquez Táncszínháza : Találkzások, , Flamenco mozdulatok. Márquez a Spanyol Nemzeti Balett iskolájában, majd neves spanyol mestereknél sajátította el táncművészetének alapjait. Hazájában balett-főszerepekkel szerzett hírnevet, s egyedi, szárnyaló táncstílusa hamarosan megnyitotta előtte a nemzetközi karrier kapuját. Kirobbanó erejű, szenvedélyes táncával, különleges koreográfiákkal teszi feledhetetlenné fellépéseit.

Szilánkok: Szilánkok, darabkák, részletek. Sorsok, szerelmek, életek darabjai, melyek sokszor meghatározzák az egészet, néha egész életünket. Koreográfus: Juronics Tamás Díszlet, Jelmez : Bán Zsuzsa

Egy 1919-es beszélgetésben a Csodálatos mandarin általa “csodálatosan szépnek” titulált cselekményét Bartók következőképpen fogalmazza meg: „Egy apacstanyán három apacs kényszerít egy fiatal leányt, hogy csábítson fel férfiakat magához, akiket ők aztán kirabolnak. Az első egy szegény legény, a második sem különb, de a harmadik egy gazdag kínai. A fogás jó, a leány tánccal mulattatja, és a mandarinban felébred a vágy, a szerelem hevesen fellobban benne, de a leány irtózik tőle. Az apacsok megtámadják, kifosztják, a dunyhába fojtják, karddal szúrják keresztül, majd felakasztják, mindhiába, a mandarinnal nem bírnak, szerelmes és vágyakozó szemekkel néz a leányra. Az asszonyi invenció segít, a leány eleget tesz a mandarin kívánságának, mire az holtan, élettelenül terül el. Bartók számára nem a nyersen realista történet volt fontos, hanem a benne rejlő humánum: a nagyvárosi lét, a mindennapi élet által elnyomott emberi lélek szenvedése, s e szenvedés megváltása, mely csak a szerelemben lehetséges.

Angyalok suttogása