GALÉRIA




English



ORSZÁGOK, KULTÚRÁK, TÖRTÉNELEM / Magyarország / Tájak / Cserehát


A Cserehát Magyarország északkeleti részén, Szikszótól északra, a Bódva és a Hernád folyók között elterülő földrajzi táj, melynek északi része Szlovákia területén helyezkedik el. A leginkább aprófalvas településekből álló területen 116 település található, amelyekben összesen körülbelül százezer ember lakik. A Cserehát Magyarország egyik legfejletlenebb területe. A magas munkanélküliség, az alacsony iskolázottság, a rossz közlekedés, a szociális háló hiányos szövete, a regionális fejlesztés kialakulatlanságából következően, továbbá az együttműködés és a fejlesztési tapasztalatok hiányának köszönhetően gyakorlatilag a teljes csereháti lakosság hátrányos helyzetűnek mondható. A cserehátiak közül mégis a roma lakosság van a legrosszabb helyzetben.


 

Galrik a tmakrben

Perkupa István nap
Perkupát valaha a száz kőműves falujának is nevezték. 1340-ben említik Perkupát, Precopa alakban. Római katolikus templomát 1865-ben Ybl Miklós tervei alapján építették. A kőfallal kerített református templomot miután a régi leégett 1797-1799 között építették.
Rakaca
Rakaca község a Szendrői-hegységen keresztül kanyargó Rakaca-patak völgyében, Borsod- Abaúj Zemplén- megye területén található. Rakaca a falut átszelő, egy 1249-ből származó határjárásban is említett patakról kapta szláv nevét. A 20. század első felében szépen fejlődő település volt: görög katolikus elemi népiskolával, körorvossal, postával. A XV. Században vár állt a falu felett a domb tetején, a lebontott vár helyén épült fel a görög katolikus templom, majd ennek helyébe az új kőtemplom. Rakaca görög katolikus búcsújáró hely. Ma Rakacán elszigetelődve a külvilágtól, munkalehetőségektől, nagyszámú cigány lakosság él, várva a külső segítséget élete jobbra fordulásához.
Tornaszentjakab
Tornaszentjakab
Bódvalenke
„Pásztor Eszter ötlete egy állatkerti sétán született meg, amikor az Afrika ház falán meglátott egy maszáj faluról készült képet. Eszébe jutott, hogy egy egyiptomi nyaralása alkalmával ellátogattak egy arab faluba, ahol a házak falára naiv képek voltak festve és a világ szinte minden tájáról özönlöttek oda a turisták, eltartva így az egyébként nagyon szegény falusiakat.” A hely Varga Júlia Farkas Erika - 2009.09.29.
Rakacaszend
Régi neve Szend volt, amely először Zenth alakbanfordult elő, feltehetően Szent jelentéssel. Középkori tulajdonosa a falu nevét felvevő Szendi család volt. A falut a harcokban a törökök elfoglalták és elpusztították. A 16-17. század fordulóján újra benépesült.A község déli részén egy kis emelkedőn álló román kori ikertemplomot az 1970-es években tárták fel és állították helyre. Toldaléka 1820-ból származik. A szentélyben és a diadalívben, valószínűleg középkori festménytöredékek láthatók. Deszkából alakított festett famennyezete 1675-ben készült, díszítményeinek kompozíciója különösen értékes. Berendezései közül a legértékesebbek a 17. századi Mózes-szék és az 1824-ben készült faragott családi padok.

Kapcsolod tmakrk

Tornabarakony
Perkupa István nap
Tornaszentandrás |római katolikus templom
Bódvalenke
Csereháti tájak
Rakacai- tó
Rakaca
Rakacaszend
Szalonna
Szendrő zsidó temető
Szögliget
Martonyi
Meszes
Tornaszentjakab
Bódvarákó
Bódvaszilas