Tornaszentjakab

Martonyi

A Cserehát hagyományosan aprófalvas térsége. A trianoni békeszerződés következtében a térség elveszítette az északabbi területekkel hagyományos gazdasági és kulturális kapcsolatát. A huszadik század második felétől egyre gyorsult a térség lemaradása az ország többi területeihez képest. A megújulás hiányában az aprófalvas településeken az elnéptelenedés és a településekről való elvándorlás egyre nagyobb méreteket öltött. A településeknek egyre nagyobb hányadát teszi ki a cigányság. A vidék turisztikai vonzereje az érintetlen természeti környezet és a falvak kulturális öröksége, például templomok, kastélyok, lakóházak.

Bódvarákó

Régi neve Szend volt, amely először Zenth alakbanfordult elő, feltehetően Szent jelentéssel. Középkori tulajdonosa a falu nevét felvevő Szendi család volt. A falut a harcokban a törökök elfoglalták és elpusztították. A 16-17. század fordulóján újra benépesült.A község déli részén egy kis emelkedőn álló román kori ikertemplomot az 1970-es években tárták fel és állították helyre. Toldaléka 1820-ból származik. A szentélyben és a diadalívben, valószínűleg középkori festménytöredékek láthatók. Deszkából alakított festett famennyezete 1675-ben készült, díszítményeinek kompozíciója különösen értékes. Berendezései közül a legértékesebbek a 17. századi Mózes-szék és az 1824-ben készült faragott családi padok.