GALÉRIA




English



ORSZÁGOK, KULTÚRÁK, TÖRTÉNELEM / Magyarország

 

Galrik a tmakrben

Bauhaus Budapesten. Napraforgó utca.
Bauhaus Budapesten. Napraforgó utca. A Napraforgó utcai villatelep. (II. Napraforgó utca 1-22.) 1931-ben modern építészek javasolták a Fővárosi Közmunkák Tanácsának, hogy a főváros építtessen be egy egész utcát a legjobb tervezőkkel, egy stuttgarti példa alapján. Egy évvel később meg is valósult ez a terv. Viszonylag kicsi telkeken, de nagyszerű tervek alapján, egyetlen, a modern építészet iránt szintén lelkesedő vállalkozó kivitelezésében. Az utca közepén kicsiny tér, ahol egy kövön fel vannak sorolva az építészek. Összesen 22 villa, az egyik oldalon az ördögárok nevű patakkal. Bár némelyik házat átépítették, az eredeti karakter szinte mindenütt megmaradt.
Rakacai- tó
Szalonnától alig 1,5 km-re a falu határában duzzasztották fel a Rakaca-patakot, mely a Bódva jelentős mellékvize. A völgyzáró gáttal kialakított mesterséges tó az aszályos nyári időszakokban is állandó vízmennyiséggel táplálja a Bódvát. A Rakacai-tó, Magyarország egyik legnagyobb (5,5 millió m3, 1,5 km2 és 3 km hosszú) víztározója. A víztározó és környéke, gyönyörű környezetben jelentős üdülőhellyé fejlődött. A vízi sportot és a horgászatot kedvelők találhatnak itt kikapcsolódásra lehetőséget.
Bódvaszilas
A Szilas-patak mentén elterülő község első említése 1283-ból származik Szilas néven. A Bódvaszilas elnevezésével először 1696-ban találkozunk. A falu a nevét a patak menti szilfákkal benőtt területről és a Bódva folyó nevéről kapta. A Szilas-patak mentén elterülő község első említése 1283-ból származik Szilas néven.
Szalonna
Szalonna
Rakacaszend
Régi neve Szend volt, amely először Zenth alakbanfordult elő, feltehetően Szent jelentéssel. Középkori tulajdonosa a falu nevét felvevő Szendi család volt. A falut a harcokban a törökök elfoglalták és elpusztították. A 16-17. század fordulóján újra benépesült.A község déli részén egy kis emelkedőn álló román kori ikertemplomot az 1970-es években tárták fel és állították helyre. Toldaléka 1820-ból származik. A szentélyben és a diadalívben, valószínűleg középkori festménytöredékek láthatók. Deszkából alakított festett famennyezete 1675-ben készült, díszítményeinek kompozíciója különösen értékes. Berendezései közül a legértékesebbek a 17. századi Mózes-szék és az 1824-ben készült faragott családi padok.
Rakaca
Rakaca község a Szendrői-hegységen keresztül kanyargó Rakaca-patak völgyében, Borsod- Abaúj Zemplén- megye területén található. Rakaca a falut átszelő, egy 1249-ből származó határjárásban is említett patakról kapta szláv nevét. A 20. század első felében szépen fejlődő település volt: görög katolikus elemi népiskolával, körorvossal, postával. A XV. Században vár állt a falu felett a domb tetején, a lebontott vár helyén épült fel a görög katolikus templom, majd ennek helyébe az új kőtemplom. Rakaca görög katolikus búcsújáró hely. Ma Rakacán elszigetelődve a külvilágtól, munkalehetőségektől, nagyszámú cigány lakosság él, várva a külső segítséget élete jobbra fordulásához.
Tél Solymáron
Tél Solymáron

Kapcsolod tmakrk

Tájak
Falvak
Városok