GALÉRIA
|
ORSZÁGOK, KULTÚRÁK, TÖRTÉNELEM / Izrael, Szentföld, Palesztina / Jeruzsálem / Szentsír templom / Előcsarnok
Húsvét szombat. Jeruzsálem, Szentsír templom.
<<
|
|
>>
|
Jézus feltámadásának ünnepe a Szentsír templomban. Az örömhír futótűzként terjed Jézus kápolnájától fáklyákkal, gyertyákkal adják tovább a templom bejáratán túlra. A Keresztút X-XIV. stációi a bazilikában találhatók.Jézus (vélt) sírja fölé már Konstantin császár parancsára templomot építettek, i.sz. 335-ben szentelték fel. E templom volt századokon át a palesztinai keresztények kultuszának a központja, és a világ minden tájáról vonzotta a zarándokokat. 614-ben a perzsák felégették a templomot, és elrabolták Jézus keresztjét. Legyőzőjük, I. Heraklius kelet-római császár parancséra elkezdték a szent helyek újjáépítését. A templom ezután többször újjáépült. 1103-1130 között a keresztesek emeltették a ma is álló kupolás bazilikát, 1149-ben, a keresztes hódítás 50. évfordulóján szentelték fel. 1187-ben a bazilika a mohamedánok birtokába került.
A szent sír-bazilikán ma hat vallási közösség osztozik: a római katolikus, a görögkeleti, az örmény, a kopt, a szír és az etióp. Az, hogy a bazilikának több gazdája” van, a berendezésen is meglátszik. Ezüst és márvány, gyémánt és művirág –meglehetősen vegyes ízlésvilág tárul elénk.
A bazilika kétkapus homlokzatát és a harangtornyot – amely egykor magasabb volt, de a felső része ledőlt- a keresztesek építetté a XII. században.
A déli bejáraton át a bazilika homlokzata előtti tágas udvarba lehet jutni. Az udvart a déli oldalán ívekkel lezárt oszlopsor maradványai szegélyezik. A nyugati oszlop a XI. századi oszlopfejjel épségben megmaradt. Az udvar keleti oldalán a három ajtónyílás közül a déli az Ábrahám-kolostor és zarándokszálló bejárata. A második ajtó az örmény Keresztelő Szent János-kápolnába, a harmadik a Szent Mihály kápolnába vezet.
Az udvart nyugat felől lezáró falon a bazilika görögkeleti kápolnáinak apszisai láthatók. A déli (Jézus fivéréről, Jeruzsálem első pátriárkájáról elnevezett) Jákob-kápolna. A középső, Mária Magdaléna kápolnája azon a helyen állt, ahol a hagyomány szerint a feltámadt Jézus megjelent Mária Magdaléna előtt. A harmadikat, A negyven mártír kápolnáját a római légiók negyven katonája emlékének szentelték, akiket Lucianus császár keresztény hitük miatt végeztetett ki 320-ban.
Az udvar északi végéből induló lépcső vezet fel a Golgota-hegy (Skull Hill) tetejére, ahol Jézust keresztre feszítették, majd sírba tették. Akkoriban csak kopár sziklák voltak itt.
A héber gulgolet jelentése „koponya”, így a Golgota neve magyarul Koponya-hegy (a Bibliában: Koponyák hegye). A zsidó hagyomány szerint ugyanis itt temették el az emberiség ősatyjának, Ádámnak a koponyáját, amelyet Noé magával vitt a bárkába. A Golgota név latin megfelelője a Calvaria, ezért a dombot 333 óta Kálvária-hegynek is nevezik.
A Golgota a kereszténység egyik legszentebb helye, ahová a világ minden országából érkeznek zarándokok.A zsidók temetkezési helyei a helységeken kívül voltak (csak a királyokat és a prófétákat temették el a városokban). Ezért Jézus sírja –két fülkéből álló sziklabarlang, amelyet eredetileg Arimatiai József vágatott magának a domb keleti lejtőjén- annak idején, a városfalon kívül, az országút mentén volt. Heródes Agrippa király azonban 43-ban megépítette a harmadik (bővebb) városfalat, s ekkortól Jézus sírja már Jeruzsálem belterületén feküdt, a mai városnak pedig, csaknem a közepén található.
A Golgota tetejére vezető lépcsőt egy 1808-ban pusztított tűzvész után építették. A hegy tetején három kápolna őrzi a keresztre feszítés három mozzanatának emlékét.
|
|
|