„Pásztor Eszter ötlete egy állatkerti sétán született meg, amikor az Afrika ház falán meglátott egy maszáj faluról készült képet. Eszébe jutott, hogy egy egyiptomi nyaralása alkalmával ellátogattak egy arab faluba, ahol a házak falára naiv képek voltak festve és a világ szinte minden tájáról özönlöttek oda a turisták, eltartva így az egyébként nagyon szegény falusiakat.” A hely Varga Júlia Farkas Erika - 2009.09.29.

A Cserehát hagyományosan aprófalvas térsége. A trianoni békeszerződés következtében a térség elveszítette az északabbi területekkel hagyományos gazdasági és kulturális kapcsolatát. A huszadik század második felétől egyre gyorsult a térség lemaradása az ország többi területeihez képest. A megújulás hiányában az aprófalvas településeken az elnéptelenedés és a településekről való elvándorlás egyre nagyobb méreteket öltött. A településeknek egyre nagyobb hányadát teszi ki a cigányság. A vidék turisztikai vonzereje az érintetlen természeti környezet és a falvak kulturális öröksége, például templomok, kastélyok, lakóházak.

A falu, mint ahogy azt a neve is mutatja, igazi liget, hiszen a völgykatlanban megbúvó települést három irányból dús növényzettől ékes magas hegyek veszik körül és csak a negyedik irányban elhelyezkedő lankás dombok között vezető úton lehet megközelíteni. A lakosság legnagyobb hányada idős korú, a település egyre jobban elöregszik. Kevés a gyermekkorú, emiatt 2004-ben az Általános Iskola bezárásra került, 2006-ban azonban egy csapatnyi lelkes pedagógus alapítványi fenntartású általános iskolát hozott létre, melyben nyolc osztályban folyik az oktatás. Idézet: www.szogliget.hu

Szalonnától alig 1,5 km-re a falu határában duzzasztották fel a Rakaca-patakot, mely a Bódva jelentős mellékvize. A völgyzáró gáttal kialakított mesterséges tó az aszályos nyári időszakokban is állandó vízmennyiséggel táplálja a Bódvát. A Rakacai-tó, Magyarország egyik legnagyobb (5,5 millió m3, 1,5 km2 és 3 km hosszú) víztározója. A víztározó és környéke, gyönyörű környezetben jelentős üdülőhellyé fejlődött. A vízi sportot és a horgászatot kedvelők találhatnak itt kikapcsolódásra lehetőséget.

Régi neve Szend volt, amely először Zenth alakbanfordult elő, feltehetően Szent jelentéssel. Középkori tulajdonosa a falu nevét felvevő Szendi család volt. A falut a harcokban a törökök elfoglalták és elpusztították. A 16-17. század fordulóján újra benépesült.A község déli részén egy kis emelkedőn álló román kori ikertemplomot az 1970-es években tárták fel és állították helyre. Toldaléka 1820-ból származik. A szentélyben és a diadalívben, valószínűleg középkori festménytöredékek láthatók. Deszkából alakított festett famennyezete 1675-ben készült, díszítményeinek kompozíciója különösen értékes. Berendezései közül a legértékesebbek a 17. századi Mózes-szék és az 1824-ben készült faragott családi padok.