GALÉRIA
|
ORSZÁGOK, KULTÚRÁK, TÖRTÉNELEM / Magyarország / Tájak
A Cserehát hagyományosan aprófalvas térsége. A trianoni békeszerződés következtében a térség elveszítette az északabbi területekkel hagyományos gazdasági és kulturális kapcsolatát. A huszadik század második felétől egyre gyorsult a térség lemaradása az ország többi területeihez képest. A megújulás hiányában az aprófalvas településeken az elnéptelenedés és a településekről való elvándorlás egyre nagyobb méreteket öltött. A településeknek egyre nagyobb hányadát teszi ki a cigányság. A vidék turisztikai vonzereje az érintetlen természeti környezet és a falvak kulturális öröksége, például templomok, kastélyok, lakóházak.
|
|
Bódvalenke
|
„Pásztor Eszter ötlete egy állatkerti sétán született meg, amikor az Afrika ház falán meglátott egy maszáj faluról készült képet. Eszébe jutott, hogy egy egyiptomi nyaralása alkalmával ellátogattak egy arab faluba, ahol a házak falára naiv képek voltak festve és a világ szinte minden tájáról özönlöttek oda a turisták, eltartva így az egyébként nagyon szegény falusiakat.”
A hely Varga Júlia Farkas Erika - 2009.09.29.
|
|
|
|
|
|
Perkupa István nap
|
Perkupát valaha a száz kőműves falujának is nevezték.
1340-ben említik Perkupát, Precopa alakban.
Római katolikus templomát 1865-ben Ybl Miklós tervei alapján építették. A kőfallal kerített református templomot miután a régi leégett 1797-1799 között építették.
|
|
|
Bódvaszilas
|
A Szilas-patak mentén elterülő község első említése 1283-ból származik Szilas néven. A Bódvaszilas elnevezésével először 1696-ban találkozunk. A falu a nevét a patak menti szilfákkal benőtt területről és a Bódva folyó nevéről kapta. A Szilas-patak mentén elterülő község első említése 1283-ból származik Szilas néven. |
|
|
|
