GALÉRIA
|
ORSZÁGOK, KULTÚRÁK, TÖRTÉNELEM / Izrael, Szentföld, Palesztina
Húsvétkor a világ minden tájáról zarándokok ezrei látogatnak Izraelbe, Palesztinába a keresztények, a zsidók és a mohamedánok szent földjére, Jeruzsálembe, hogy eljuthassanak a bibliai helyekre a Siratófalhoz, a Szentsír templomhoz, a hajdani Salamon templomhoz, az El Aqsza mecsethez, a csodálatos Szikla dómhoz és az Olajfák hegyére. Ilyenkor Jeruzsálem óvárosa hangos. A Wia dolorosán a szenvedés útján ezrek járják be azokat az állomásokat ahol Jézus Krisztust elítélték, megkínozták, majd keresztre feszítették. Rápillantva a középkor térképeire első szempillantásra érzékelhető, hogy az európai ember számára Jeruzsálem a világ közepe a Szent város. A Tanah, Tanak 669- szer említi Jeruzsálemet a Szent város nevét 154- szer a Cion szót amely vagy Dávid városát vagy Izraelt jelképezi. A keresztény biblia az Újtestamentum 154-szer említi Jeruzsálemet és 7-szer Ciont. A Korán a muzulmánok Szent könyvében a 17. szúrában a legtávolabbi mecset helyszíne utal Jeruzsálemre a Szent városra amelynek arab neve al-Kudsz. Jeruzsálem neve nem szerepel a Koránban. Az Aggáda, amely a zsidó legendák, elbeszélések gyűjteménye, csodálatos történetekkel ábrázolja a galutban, szétszóratásban élő zsidóság vágyát a Szentföld, Jeruzsálem, Erec Jiszráel iránt. A Szentföld magasabban fekszik minden országnál. Ezért a zsidó ember felmegy Jeruzsálembe. Álinu lijrusálájim. Mennyi vér folyt Jeruzsálem megszerzéséért több ezer év távlatában, és mégis ha Jeruzsálemre gondolunk a béke jut eszünkbe. Igen Jeruzsálem a Béke városa.
|
|
|
|
|
|
|
|
Jeriko, Tell es-Sultan
|
Jeriko. Tell es-Sultan
Jerikó a közel-keleti neolitikum egyik legfontosabb lelőhelye (Tell-esz-Szultán). A legkorábbi emlékek az ún. Natúfi-kultúra korából valók (i. e. 10-9.sz.). A letelepült életmód a település gyors expanziójához vezetett (i. e. 8300-7400). A nyugati oldalon feltártak egy, a fal belső oldalához csatlakozó kőtornyot. A településen közel 2000 ember élhetett. A következő korszak (kb. i. e. 7400-5800) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
