GALÉRIA
|
ORSZÁGOK, KULTÚRÁK, TÖRTÉNELEM / Izrael, Szentföld, Palesztina
Húsvétkor a világ minden tájáról zarándokok ezrei látogatnak Izraelbe, Palesztinába a keresztények, a zsidók és a mohamedánok szent földjére, Jeruzsálembe, hogy eljuthassanak a bibliai helyekre a Siratófalhoz, a Szentsír templomhoz, a hajdani Salamon templomhoz, az El Aqsza mecsethez, a csodálatos Szikla dómhoz és az Olajfák hegyére. Ilyenkor Jeruzsálem óvárosa hangos. A Wia dolorosán a szenvedés útján ezrek járják be azokat az állomásokat ahol Jézus Krisztust elítélték, megkínozták, majd keresztre feszítették. Rápillantva a középkor térképeire első szempillantásra érzékelhető, hogy az európai ember számára Jeruzsálem a világ közepe a Szent város. A Tanah, Tanak 669- szer említi Jeruzsálemet a Szent város nevét 154- szer a Cion szót amely vagy Dávid városát vagy Izraelt jelképezi. A keresztény biblia az Újtestamentum 154-szer említi Jeruzsálemet és 7-szer Ciont. A Korán a muzulmánok Szent könyvében a 17. szúrában a legtávolabbi mecset helyszíne utal Jeruzsálemre a Szent városra amelynek arab neve al-Kudsz. Jeruzsálem neve nem szerepel a Koránban. Az Aggáda, amely a zsidó legendák, elbeszélések gyűjteménye, csodálatos történetekkel ábrázolja a galutban, szétszóratásban élő zsidóság vágyát a Szentföld, Jeruzsálem, Erec Jiszráel iránt. A Szentföld magasabban fekszik minden országnál. Ezért a zsidó ember felmegy Jeruzsálembe. Álinu lijrusálájim. Mennyi vér folyt Jeruzsálem megszerzéséért több ezer év távlatában, és mégis ha Jeruzsálemre gondolunk a béke jut eszünkbe. Igen Jeruzsálem a Béke városa.
|
|
Keresztút hatodik állomás- VI. stáció
|
Keresztút hatodik állomás, VI. stáció. (Church of St. Veronica)A Szent Veronika-templom azon a helyen áll, ahol a keresztény hagyomány szerint Veronika letörölte a keresztet vivő Jézus véres és verejtékes arcát..
A történet nem szerepel az evangéliumokban, csak a XV. Század óta ismert. A legenda szerint Veronika jámbor zsidó asszony megszánta a kereszt terhe alatt görnyedő Jézust, és a kendőjét nyújtotta neki, hogy Jézus megtörölhesse vele az arcát - a kendő megőrizte Jézus arcvonásait. Sok európai templomban őriznek ilyen kendőket. Úgy tartják, hogy az eredeti a vatikáni Szent Péter székesegyházban van.
|
|
|
Keresztút harmadik állomása- III. stáció
|
A keresztút harmadik állomását, a III. stációt az evangéliumok nem említik, a keresztény hagyomány szerint ezen a helyen esett el először Jézus a kereszt súlya alatt. Lengyel katolikus lovas katonák építették fel az itt látható kis kápolnát. A kápolna az Örmény Apostoli Egyház tulajdona. A kápolna előtti utca kövezete a római időket idézi. |
|
|
Keresztút kilencedik állomás- IX. stáció
|
Keresztút kilencedik állomás- IX. stáció.
A kopt kolostor kapujának bal oldalán oszlop áll. A hagyomány szerint itt roskadt össze Jézus harmadszor a kereszt terhe alatt. Az oszloppal szemben a koptok temploma, ahonnan egy kis kápolnán keresztül meredek, síkos lépcsőn lejuthatunk Helena medencéjéhez.
Az oszlop mellett beléphetünk a Szentsír templom területére.
|
|
|
Keresztút negyedik állomása- IV. stáció
|
Pár lépésre a harmadik stációtól, van a keresztút negyedik állomása. A kereszt súlya alatt görnyedő Jézus találkozik anyjával Máriával. A szinte midig zárva levő kápolna felett egy lengyel szobrász Zielinsky domborműve emlékezik meg a találkozásról. A kápolna mögött az örmény patrciarchatus Fájdalmas Miasszonyunk Temploma van, amelynek a bejárata a harmadik stáció mellett található. Jeruzsálem óvárosa arab negyedében a negyedik stáció oratóriuma előtt az arab bazár a sukk, árusainak portékái vannak kitéve. Keresztény zarándokok számára a látvány megrázó.
|
|
|
Keresztút első állomása- I. stáció
|
I. stáció. El-Omarija a mohamedán iskola. Itt állt a Második Szentély idején a Templom-hegy északi oldalát biztosító római Antonius-erőd. Itt volt a római helytartóság, a Praetorium.
Pontius Pilatus római helytartó Jézus elfogatásakor Jeruzsálemben tartózkodott, s mint a legmagasabb rangú személyhez, hozzá vitték Jézust. A mai iskola épületén nyoma sincs az egykori erődnek.
Ám a hagyomány szerint az udvar legmagasabb pontja az a hely, ahol Pilátus megkérdezte Jézust: „Te vagy a zsidók királya?” Amire Jézus: „Te mondod.” (Máté 27: 11.)
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Jeriko, Tell es-Sultan
|
Jeriko. Tell es-Sultan
Jerikó a közel-keleti neolitikum egyik legfontosabb lelőhelye (Tell-esz-Szultán). A legkorábbi emlékek az ún. Natúfi-kultúra korából valók (i. e. 10-9.sz.). A letelepült életmód a település gyors expanziójához vezetett (i. e. 8300-7400). A nyugati oldalon feltártak egy, a fal belső oldalához csatlakozó kőtornyot. A településen közel 2000 ember élhetett. A következő korszak (kb. i. e. 7400-5800) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
