GALÉRIA
|
ORSZÁGOK, KULTÚRÁK, TÖRTÉNELEM / Izrael, Szentföld, Palesztina
Húsvétkor a világ minden tájáról zarándokok ezrei látogatnak Izraelbe, Palesztinába a keresztények, a zsidók és a mohamedánok szent földjére, Jeruzsálembe, hogy eljuthassanak a bibliai helyekre a Siratófalhoz, a Szentsír templomhoz, a hajdani Salamon templomhoz, az El Aqsza mecsethez, a csodálatos Szikla dómhoz és az Olajfák hegyére. Ilyenkor Jeruzsálem óvárosa hangos. A Wia dolorosán a szenvedés útján ezrek járják be azokat az állomásokat ahol Jézus Krisztust elítélték, megkínozták, majd keresztre feszítették. Rápillantva a középkor térképeire első szempillantásra érzékelhető, hogy az európai ember számára Jeruzsálem a világ közepe a Szent város. A Tanah, Tanak 669- szer említi Jeruzsálemet a Szent város nevét 154- szer a Cion szót amely vagy Dávid városát vagy Izraelt jelképezi. A keresztény biblia az Újtestamentum 154-szer említi Jeruzsálemet és 7-szer Ciont. A Korán a muzulmánok Szent könyvében a 17. szúrában a legtávolabbi mecset helyszíne utal Jeruzsálemre a Szent városra amelynek arab neve al-Kudsz. Jeruzsálem neve nem szerepel a Koránban. Az Aggáda, amely a zsidó legendák, elbeszélések gyűjteménye, csodálatos történetekkel ábrázolja a galutban, szétszóratásban élő zsidóság vágyát a Szentföld, Jeruzsálem, Erec Jiszráel iránt. A Szentföld magasabban fekszik minden országnál. Ezért a zsidó ember felmegy Jeruzsálembe. Álinu lijrusálájim. Mennyi vér folyt Jeruzsálem megszerzéséért több ezer év távlatában, és mégis ha Jeruzsálemre gondolunk a béke jut eszünkbe. Igen Jeruzsálem a Béke városa.
|
|
|
|
|
|
|
|
Jeriko, Tell es-Sultan
|
Jeriko. Tell es-Sultan
Jerikó a közel-keleti neolitikum egyik legfontosabb lelőhelye (Tell-esz-Szultán). A legkorábbi emlékek az ún. Natúfi-kultúra korából valók (i. e. 10-9.sz.). A letelepült életmód a település gyors expanziójához vezetett (i. e. 8300-7400). A nyugati oldalon feltártak egy, a fal belső oldalához csatlakozó kőtornyot. A településen közel 2000 ember élhetett. A következő korszak (kb. i. e. 7400-5800) |
|
|
Keresztút ötödik állomás- V. stáció
|
Keresztút ötödik állomás, V. stáció. A franciskánus kápolna feletti feliraton olvashatjuk Cirenei Simon itt vette át a keresztet Jézustól és vitte tovább a Golgotára. A kápolna bejárata mellett levő mélyedés akkor alakult ki, amikor a kereszt súlyától elfáradt Jézus a sziklának támaszkodott. Márk, Máté, és Lukács egyaránt beszámolt erről az eseményről.
A négyzet alakú kereszt és annak sarkaiban a négy kis kereszt Jézus testének és négy sebének jelképe. A kápolna bejárata felett látható kereszt a ferencesek szimbóluma.
|
|
|
Keresztút negyedik állomása- IV. stáció
|
Pár lépésre a harmadik stációtól, van a keresztút negyedik állomása. A kereszt súlya alatt görnyedő Jézus találkozik anyjával Máriával. A szinte midig zárva levő kápolna felett egy lengyel szobrász Zielinsky domborműve emlékezik meg a találkozásról. A kápolna mögött az örmény patrciarchatus Fájdalmas Miasszonyunk Temploma van, amelynek a bejárata a harmadik stáció mellett található. Jeruzsálem óvárosa arab negyedében a negyedik stáció oratóriuma előtt az arab bazár a sukk, árusainak portékái vannak kitéve. Keresztény zarándokok számára a látvány megrázó.
|
|
|
Keresztút hetedik állomás- VII. stáció
|
Keresztút hetedik állomás, VII. stáció. Jeruzsálem óvárosa arab negyedének legforgalmasabb része a szuk hán ez-zeit utca, amely a damaszkuszi kaputól szinte az egészen a zsidó negyedik tart. A hajdani heródesi városkapunál esett el újra Jézus. Ennek az emlékét őrzi a ferencesek által 1875-ben épített az igazság kapujának nevezett kápolna. |
|
|
Keresztút kilencedik állomás- IX. stáció
|
Keresztút kilencedik állomás- IX. stáció.
A kopt kolostor kapujának bal oldalán oszlop áll. A hagyomány szerint itt roskadt össze Jézus harmadszor a kereszt terhe alatt. Az oszloppal szemben a koptok temploma, ahonnan egy kis kápolnán keresztül meredek, síkos lépcsőn lejuthatunk Helena medencéjéhez.
Az oszlop mellett beléphetünk a Szentsír templom területére.
|
|
|
Keresztút nyolcadik állomás-VIII. stáció
|
Keresztút nyolcadik állomás-VIII. stáció.
A Szent Charalamposz görögkeleti kolostor falán kőbe vésett kereszt látható.
A hagyomány szerint Jeruzsálem asszonyai Jézus szenvedése láttán sírva fakadtak. Jézus azt mondta nekik, hogy ne őt sirassák, hanem maguk és gyermekeik sorsát, ezzel Jeruzsálem pusztulására célzott.
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
