GALÉRIA
|
ORSZÁGOK, KULTÚRÁK, TÖRTÉNELEM / Magyarország / Tájak / Cserehát
A Cserehát Magyarország északkeleti részén, Szikszótól északra, a Bódva és a Hernád folyók között elterülő földrajzi táj, melynek északi része Szlovákia területén helyezkedik el.
A leginkább aprófalvas településekből álló területen 116 település található, amelyekben összesen körülbelül százezer ember lakik. A Cserehát Magyarország egyik legfejletlenebb területe. A magas munkanélküliség, az alacsony iskolázottság, a rossz közlekedés, a szociális háló hiányos szövete, a regionális fejlesztés kialakulatlanságából következően, továbbá az együttműködés és a fejlesztési tapasztalatok hiányának köszönhetően gyakorlatilag a teljes csereháti lakosság hátrányos helyzetűnek mondható. A cserehátiak közül mégis a roma lakosság van a legrosszabb helyzetben.
|
|
Szögliget
|
A falu, mint ahogy azt a neve is mutatja, igazi liget, hiszen a völgykatlanban megbúvó települést három irányból dús növényzettől ékes magas hegyek veszik körül és csak a negyedik irányban elhelyezkedő lankás dombok között vezető úton lehet megközelíteni.
A lakosság legnagyobb hányada idős korú, a település egyre jobban elöregszik. Kevés a gyermekkorú, emiatt 2004-ben az Általános Iskola bezárásra került, 2006-ban azonban egy csapatnyi lelkes pedagógus alapítványi fenntartású általános iskolát hozott létre, melyben nyolc osztályban folyik az oktatás.
Idézet: www.szogliget.hu
|
|
|
|
Tornaszentandrás |római katolikus templom
|
Római katolikus templom Tornaszentandráson.
A hazai műemlék állományban páratlan értéket képvisel Tornaszentandrás ikerszentélyes katolikus temploma. A Szent András plébániatemplom a XII. századból való, első írott említése 1283-ból található. A különleges kettős szentély és a hozzátartozó kisebb méretű négyszög alakú hajó a XII. század végén épült. Egyesek szerint II. András király felesége, Gertrúd királyné kíséretébe tartozó merániai stílust képviselő építészek alkalmazták az ikerszentélyes formát. Amíg a külső, a festői tömegalakításával tűnik ki, a belsőben a középkori falkép maradvány, valamint a Szádvár-i várkápolnából származó díszes mellékoltár érdemel figyelmet. A XIV. század első felében gótikus hajóval bővítették a nyugati irányba. Ebből az időből származnak a diadalív és a falak alakos falképei, melyek Szt. András legendáját, apostolokat és királyokat ábrázolnak. A török alatt rommá vált templom újjáépítését a XVIII. század közepén kezdték meg. A templom barokk berendezése: festett karzata, szószéke ekkor készült.
|
|
|
|
Csereháti tájak
|
A Cserehát hagyományosan aprófalvas térsége. A trianoni békeszerződés következtében a térség elveszítette az északabbi területekkel hagyományos gazdasági és kulturális kapcsolatát. A huszadik század második felétől egyre gyorsult a térség lemaradása az ország többi területeihez képest. A megújulás hiányában az aprófalvas településeken az elnéptelenedés és a településekről való elvándorlás egyre nagyobb méreteket öltött. A településeknek egyre nagyobb hányadát teszi ki a cigányság. A vidék turisztikai vonzereje az érintetlen természeti környezet és a falvak kulturális öröksége, például templomok, kastélyok, lakóházak.
|
|
|
|