GALÉRIA
|
MŰVÉSZI ÉS ALKALMAZOTT FOTOGRÁFIA
Annak a képi látásmódnak, amelyet sajátomnak tudhatok, az eredetét 1960-as évek végétől, illetve a 70-es évek elejétől származtatom. Ezekben az években barátaimmal, sokszor egymagam, majd muzsikusként keresztül-kasul barangoltam az országot. Talán azok az impressziók, amelyek ezekben az időkben értek, segítettek hozzá a mai képi világom kialakulásához. Mindig szemlélődő típus voltam. A Városliget mellett lakva olykor hajnalban, máskor késő délutánonként figyeltem az arra járó embereket és a magányosan padon ülőket. Akkor még nem voltam a tudatában, de a képeimen már érzékelhető volt, hogy az elkapott pillanatok mögött sokkal mélyebb összefüggések rejtőzködnek. Hogy sokszor a dolgok nem azok, amiknek látszódnak, hanem az elkapott pillanat, a kész kép, egy rejtjelezett kód a szemlélő számára.
|
|
|
|
|
Petruska 2009
|
Petruska, zene: Igor Stravinsky, koreográfus: Dmitrij Simkin, James Sutherland, Díszlet, jelmez: Dmitrij Simkin, Jelmez kivitelező: Győri Gabriella, Asszisztens: Horváth Gizella, Müller Ervin, Fény:Hécz Péter, Szcenika: Vidos Tibor.
Táncolják: Petruska: Sebestyén Bálint Harangozó díjas, Mágus: Pátkai Balázs Harangozó díjas, Segédek:Dolbilov Alexey, Smith Daniel Ascher, Horváth M. Lilla, Gyurmánczi Diána, Továbbá a Győri Balett táncosai. |
|
|
|
József és testvérei
|
A Magyar Fesztivál Balett és a Thália Színház közös produkciója.
Markó Iván: József és testvérei |
|
|
|
Szilánkok
|
Szilánkok: Szilánkok, darabkák, részletek. Sorsok, szerelmek, életek darabjai, melyek sokszor meghatározzák az egészet, néha egész életünket.
Koreográfus: Juronics Tamás
Díszlet, Jelmez : Bán Zsuzsa
|
|
|
A Csodálatos Mandarin
|
Egy 1919-es beszélgetésben a Csodálatos mandarin általa “csodálatosan szépnek” titulált cselekményét Bartók következőképpen fogalmazza meg: „Egy apacstanyán három apacs kényszerít egy fiatal leányt, hogy csábítson fel férfiakat magához, akiket ők aztán kirabolnak.
Az első egy szegény legény, a második sem különb, de a harmadik egy gazdag kínai. A fogás jó, a leány tánccal mulattatja, és a mandarinban felébred a vágy, a szerelem hevesen fellobban benne, de a leány irtózik tőle. Az apacsok megtámadják, kifosztják, a dunyhába fojtják, karddal szúrják keresztül, majd felakasztják, mindhiába, a mandarinnal nem bírnak, szerelmes és vágyakozó szemekkel néz a leányra. Az asszonyi invenció segít, a leány eleget tesz a mandarin kívánságának, mire az holtan, élettelenül terül el. Bartók számára nem a nyersen realista történet volt fontos, hanem a benne rejlő humánum: a nagyvárosi lét, a mindennapi élet által elnyomott emberi lélek szenvedése, s e szenvedés megváltása, mely csak a szerelemben lehetséges.
|
|
|
Antonio Márquez táncegyüttes
|
Antonio Márquez Táncszínháza : Találkzások, , Flamenco mozdulatok.
Márquez a Spanyol Nemzeti Balett iskolájában, majd neves spanyol mestereknél sajátította el táncművészetének alapjait. Hazájában balett-főszerepekkel szerzett hírnevet, s egyedi, szárnyaló táncstílusa hamarosan megnyitotta előtte a nemzetközi karrier kapuját. Kirobbanó erejű, szenvedélyes táncával, különleges koreográfiákkal teszi feledhetetlenné fellépéseit.
|
|
|
Béjart, Juan és Theresa
|
Béjart: Juan és Theresa: Béjart 1970-ben a belga fővárosban iskolát is alapított, s a Mudra sok neves művészt adott a balett világának. Tanárként is legalább olyan sikeres volt, mint táncosként és koreográfusként. A Mudra 1988-ig működött, az itt végzettek között pedig sokan - többek között Maguy Marin és Anne Teresa De Keersmaeker - gyarapították a kortárs balettművészet értékeit.
1987-ben Svájcba, Lausanne-ba költözött, ahol létrehozta mindmáig utolsó, de egyben legsikeresebb társulatát, a Béjart Ballet Lausanne-t.
|
|
|
Béjart, Elton-Berg
|
Béjart, Elton-Berg.
Béjart– Alban Berg Lulu-szvitjére –
elkészített egy fegyelmezett neoklasszikus forma világú, korrekt kortárs balettet
négy táncosa számára. Közülük hárman egy nő: Karline Marion,
és két férfi Octavio Stanley és Stéphane Bourhis. A negyedik szereplő Allan Fallieri
|
|
|
Béjart, Le Teck
|
Béjart, Le Teck:Catherine Zuasnabar, JulienFavreau a darab szereplői.
A duett valójában három szereplős.
A színpad közepén, egy dobogón ott
egy tárgy, amely determinálja mindkettőjüket.
A magyar szobrász: Marta Pan tikfa szobra.
Előtte-mögötte évődő s látszatra veszélytelen párharc folyik: a lány bűbájos női taktikával
Minden áron el akarja csábítani a fiút, aki viszont egyre kétségbeesettebben védekezik.
Mintha ô tudná, amit még mi nem: hogy megadása végzetes lesz. A szobor és angyalarcú
gazdája ugyanis – az utolsó pillanatban – „bosszút áll”. A fiú a beteljesülés mámorában
vissza hajtja, mintegy a lányra zárja az „ágy” egyik felét, az állkapocs „működni kezd”: a tik felfalja áldozatát.
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|