GALÉRIA
|
MŰVÉSZI ÉS ALKALMAZOTT FOTOGRÁFIA
Annak a képi látásmódnak, amelyet sajátomnak tudhatok, az eredetét 1960-as évek végétől, illetve a 70-es évek elejétől származtatom. Ezekben az években barátaimmal, sokszor egymagam, majd muzsikusként keresztül-kasul barangoltam az országot. Talán azok az impressziók, amelyek ezekben az időkben értek, segítettek hozzá a mai képi világom kialakulásához. Mindig szemlélődő típus voltam. A Városliget mellett lakva olykor hajnalban, máskor késő délutánonként figyeltem az arra járó embereket és a magányosan padon ülőket. Akkor még nem voltam a tudatában, de a képeimen már érzékelhető volt, hogy az elkapott pillanatok mögött sokkal mélyebb összefüggések rejtőzködnek. Hogy sokszor a dolgok nem azok, amiknek látszódnak, hanem az elkapott pillanat, a kész kép, egy rejtjelezett kód a szemlélő számára.
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Béjart, Le Teck
|
Béjart, Le Teck:Catherine Zuasnabar, JulienFavreau a darab szereplői.
A duett valójában három szereplős.
A színpad közepén, egy dobogón ott
egy tárgy, amely determinálja mindkettőjüket.
A magyar szobrász: Marta Pan tikfa szobra.
Előtte-mögötte évődő s látszatra veszélytelen párharc folyik: a lány bűbájos női taktikával
Minden áron el akarja csábítani a fiút, aki viszont egyre kétségbeesettebben védekezik.
Mintha ô tudná, amit még mi nem: hogy megadása végzetes lesz. A szobor és angyalarcú
gazdája ugyanis – az utolsó pillanatban – „bosszút áll”. A fiú a beteljesülés mámorában
vissza hajtja, mintegy a lányra zárja az „ágy” egyik felét, az állkapocs „működni kezd”: a tik felfalja áldozatát.
|
|
|
Béjart, Juan és Theresa
|
Béjart: Juan és Theresa: Béjart 1970-ben a belga fővárosban iskolát is alapított, s a Mudra sok neves művészt adott a balett világának. Tanárként is legalább olyan sikeres volt, mint táncosként és koreográfusként. A Mudra 1988-ig működött, az itt végzettek között pedig sokan - többek között Maguy Marin és Anne Teresa De Keersmaeker - gyarapították a kortárs balettművészet értékeit.
1987-ben Svájcba, Lausanne-ba költözött, ahol létrehozta mindmáig utolsó, de egyben legsikeresebb társulatát, a Béjart Ballet Lausanne-t.
|
|
|
Béjart, Elton-Berg
|
Béjart, Elton-Berg.
Béjart– Alban Berg Lulu-szvitjére –
elkészített egy fegyelmezett neoklasszikus forma világú, korrekt kortárs balettet
négy táncosa számára. Közülük hárman egy nő: Karline Marion,
és két férfi Octavio Stanley és Stéphane Bourhis. A negyedik szereplő Allan Fallieri
|
|
|
Tricks and Tracks
|
Tricks & Tracks
Frenák Pál 1957-ben, Budapesten született. 1983-ban Párizsban telepedett le. Saját társulatát 1989-ben alapította: ebben az évben készítette el elsô koreográfiáját Franciaországban Ter címmel. Az azóta eltelt tizenkét évben improvizációs darabokban együtt dolgozott Kurtág Györggyel, Patrick Schneiderrel és számos további kortárs zeneszerzôvel. A koreográfus elsô átütô sikerét Les Palets (Gördeszkák) cím |
|
|
József és testvérei
|
A Magyar Fesztivál Balett és a Thália Színház közös produkciója.
Markó Iván: József és testvérei |
|
|
|
A Csodálatos Mandarin
|
Egy 1919-es beszélgetésben a Csodálatos mandarin általa “csodálatosan szépnek” titulált cselekményét Bartók következőképpen fogalmazza meg: „Egy apacstanyán három apacs kényszerít egy fiatal leányt, hogy csábítson fel férfiakat magához, akiket ők aztán kirabolnak.
Az első egy szegény legény, a második sem különb, de a harmadik egy gazdag kínai. A fogás jó, a leány tánccal mulattatja, és a mandarinban felébred a vágy, a szerelem hevesen fellobban benne, de a leány irtózik tőle. Az apacsok megtámadják, kifosztják, a dunyhába fojtják, karddal szúrják keresztül, majd felakasztják, mindhiába, a mandarinnal nem bírnak, szerelmes és vágyakozó szemekkel néz a leányra. Az asszonyi invenció segít, a leány eleget tesz a mandarin kívánságának, mire az holtan, élettelenül terül el. Bartók számára nem a nyersen realista történet volt fontos, hanem a benne rejlő humánum: a nagyvárosi lét, a mindennapi élet által elnyomott emberi lélek szenvedése, s e szenvedés megváltása, mely csak a szerelemben lehetséges.
|
|
|
Szilánkok
|
Szilánkok: Szilánkok, darabkák, részletek. Sorsok, szerelmek, életek darabjai, melyek sokszor meghatározzák az egészet, néha egész életünket.
Koreográfus: Juronics Tamás
Díszlet, Jelmez : Bán Zsuzsa
|
|
|
Büszkeség és balítélet
|
Jane Austen: Büszkeség és balítélet
Szereplők: Rupnik Károly, Mézes Violetta, Szina Kinga, Mahó Andrea, Mihályi Orsolya, Szaksz Gabriella
Bátyai Éva, Vasvári Csaba, Sárközi József Rádler Judit, Gyöngyössy Katalin, Crespo Rodrigo
Rendező: Korcsmáros György |
|
|
Vonatles
|
Vonatles: Mészáros Tamás, Sárközi József, Vándor Attila, Csizmadia Gergely, P. Takács László, Ungvári István, Baranyai Ibolya, Mézes Violetta, Mihályi Orsolya, Bartha Alexandra, Molnár Virginia, Kanda Pál
Szikra József, Kszel Attila, Kardos Róbert, Szemán Béla, Rendező: Kszel Attila
Győri Nemzeti Színház 2006 |
|
|
Nana
|
Nagy András, Emile Zola: Nana
Szereplők: Bartha Alexandra, Vass Gábor, Crespo Rodrigo, Rádler Judit,Tóth Tahi Máté,Szilágyi István,
Török András, Posonyi Takács László, Kotány Bence, Klinga Péter, Dósa Zsuzsanna, Molnár Judit,
Szina Kinga, Várkonyi Andrea, Bátyai Éva, Rendező: Korcsmáros György
Győri Nemzeti Színház 2007
|
|
|
Anconai szerelmesek
|
Vajda Katalin: Anconai szerelmesek
Várkonyi Andrea , Szaksz Gabriella, Timkó János, Mihályi Orsolya , Bátyai Éva, Bartha Alexandra
Nagy Balázs, Venczel Kovács Zoltán, Rádler Judit, Janisch Éva. Győri Nemzeti Színház 2007 |
|
|
Lear király
|
William Shakespeare: Lear király
Szereplők: Gáti Oszkár, Ács János, Balsai Mónika, Vasvári Csaba, Szina Kinga, Fésüs Tamás, Parti Nóra, Maszlay István, Sárközi József, Crespo Rodrigo, Ungvári István, Simon Géza, Mesterházy Gyula, Vándor Attila, Varga Viktor.
Győri Nemzeti Színház 2005 |
|
|
|
|