GALÉRIA
|
MŰVÉSZI ÉS ALKALMAZOTT FOTOGRÁFIA
Annak a képi látásmódnak, amelyet sajátomnak tudhatok, az eredetét 1960-as évek végétől, illetve a 70-es évek elejétől származtatom. Ezekben az években barátaimmal, sokszor egymagam, majd muzsikusként keresztül-kasul barangoltam az országot. Talán azok az impressziók, amelyek ezekben az időkben értek, segítettek hozzá a mai képi világom kialakulásához. Mindig szemlélődő típus voltam. A Városliget mellett lakva olykor hajnalban, máskor késő délutánonként figyeltem az arra járó embereket és a magányosan padon ülőket. Akkor még nem voltam a tudatában, de a képeimen már érzékelhető volt, hogy az elkapott pillanatok mögött sokkal mélyebb összefüggések rejtőzködnek. Hogy sokszor a dolgok nem azok, amiknek látszódnak, hanem az elkapott pillanat, a kész kép, egy rejtjelezett kód a szemlélő számára.
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
A Csodálatos Mandarin
|
Egy 1919-es beszélgetésben a Csodálatos mandarin általa “csodálatosan szépnek” titulált cselekményét Bartók következőképpen fogalmazza meg: „Egy apacstanyán három apacs kényszerít egy fiatal leányt, hogy csábítson fel férfiakat magához, akiket ők aztán kirabolnak.
Az első egy szegény legény, a második sem különb, de a harmadik egy gazdag kínai. A fogás jó, a leány tánccal mulattatja, és a mandarinban felébred a vágy, a szerelem hevesen fellobban benne, de a leány irtózik tőle. Az apacsok megtámadják, kifosztják, a dunyhába fojtják, karddal szúrják keresztül, majd felakasztják, mindhiába, a mandarinnal nem bírnak, szerelmes és vágyakozó szemekkel néz a leányra. Az asszonyi invenció segít, a leány eleget tesz a mandarin kívánságának, mire az holtan, élettelenül terül el. Bartók számára nem a nyersen realista történet volt fontos, hanem a benne rejlő humánum: a nagyvárosi lét, a mindennapi élet által elnyomott emberi lélek szenvedése, s e szenvedés megváltása, mely csak a szerelemben lehetséges.
|
|
|
Szilánkok
|
Szilánkok: Szilánkok, darabkák, részletek. Sorsok, szerelmek, életek darabjai, melyek sokszor meghatározzák az egészet, néha egész életünket.
Koreográfus: Juronics Tamás
Díszlet, Jelmez : Bán Zsuzsa
|
|
|
Tricks and Tracks
|
Tricks & Tracks
Frenák Pál 1957-ben, Budapesten született. 1983-ban Párizsban telepedett le. Saját társulatát 1989-ben alapította: ebben az évben készítette el elsô koreográfiáját Franciaországban Ter címmel. Az azóta eltelt tizenkét évben improvizációs darabokban együtt dolgozott Kurtág Györggyel, Patrick Schneiderrel és számos további kortárs zeneszerzôvel. A koreográfus elsô átütô sikerét Les Palets (Gördeszkák) cím |
|
|
Kreml Balett
|
Kreml Balett
A társulatot az ismert orosz koreográfus, Andrej Petrov alapította 1990-ben. Székhelyük a moszkvai Kreml területén, az Állami Kreml Palota épületében található. A társulat művészi hitvallása a balettművészet klasszikus tradícióinak alkotó továbbfejlesztése.
Repertoárjukon fellelhetők a kiemelkedő régi mesterek darabjai (M. Petipa, A. Gorszkij, L. Ivanov) mellett J. Grigorovics, V. Vasziljev, A. Petrov újabb balettjei is.
Az előadásokat azok a színpadi vezető művészek rendezik, akik a mai színházi világ új formai ötleteit határozzák meg: Sztanyiszlav Benediktov és Olga Poljanszkaja, Marina Szokolova és Borisz Messzerer, Viktor és Rafael Volszkij, Vlagyimir Arefjev és Borisz Krasznov.
|
|
|
|
Tavaszi Áldozat 2009
|
Tavaszi Áldozat: Zene: I. Sztravinszkij. Koreográfus: Kun Attila. Díszlet-jelmez: Molnár Zsuzsa. Asszisztens: Horváth Gizella. Fuch Renáta, Fény: Kun Attila, Hécz Péter. Szcenika: Vidos Tibor.
Táncolják: Horváth M. Lilla, Sóthy Virág, Cserpák Szabina, Szalai Judit, Gonzales Otero Hassan, Varga Ágnes, Hardi Beatrix, Jekli Zoltán, Horváth Krisztián, Pátkai Balázs, Sebestyén Bálint, Művászeti vezető, Igazgató. Kiss János.
|
|
|
|
|
|
Rómeó és Júla
|
Julietnek és William Painter Palace of Pleasure című prózájának színpadi átirata. Mindkettő egy olasz mesén alapszik, és bár Shakespeare mindkettőtől kölcsönzött részleteket, új szereplőket is létrehozott, például Mercutiót és Párist, a történet bővítésének érdekében. A színmű feltehetően 1591 és 1595 között íródott, először 1597-ben jelent meg.
Shakespeare a feszültség növelése érdekében gyakran váltogatja a komédia és a tragédia elemeit, mellékszereplőit ugyanolyan érzékenységgel ábrázolja, mint a főszereplőket, a cselekmény több szálon fut. Minden szereplő sajátos verselést kapott, mely a jellemfejlődéssel együtt változik, Rómeó szavai például a történet során egyre inkább szonettformában öltenek testet.
A Rómeó és Júliát számtalanszor feldolgozták. A 19. században már törekedtek az eredeti szöveg visszaadására, a 20. század elején korhű kosztümök is megjelentek a színpadon. A színdarabból több film is készült, mint például az MGM Stúdió Az MGM stúdió 1936-osfilmje, Franco Zeffirelli 1968-as adaptációja, vagy az 1996-ban készült Rómeó és Júlia című alkotás, mely modern környezetbe helyezi a történetet. A Rómeó és Júlia alapján a musical műfajában is születtek darabok, az egyik legismertebb a West Side Story.g
|
|
|
Tóth Ilona emlékére.
|
Tóth Ilona emlékére 56
Koreográfus, rendező: Velekei László, Jelmez:Győri Gabriella, Zene: Thomas Newman, Anne Dudley, James
Newton Howard.
Táncolják: Tóth Ilona: Sóthy Virág( Harangozó-díjas).Továbbá: Gyurmánczi Diána, Horváth Krisztián, Dobilov Alekszej, Smith Daniel Ascher, Sebestyén Bálint, Kátay Tóth András. Művészeti vezető, igazgató:Kiss János(Kossuth-díjas, Liszt-, Hevesi- díjas balettművész, Érdemes művész. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
