GALÉRIA
|
MŰVÉSZI ÉS ALKALMAZOTT FOTOGRÁFIA
Annak a képi látásmódnak, amelyet sajátomnak tudhatok, az eredetét 1960-as évek végétől, illetve a 70-es évek elejétől származtatom. Ezekben az években barátaimmal, sokszor egymagam, majd muzsikusként keresztül-kasul barangoltam az országot. Talán azok az impressziók, amelyek ezekben az időkben értek, segítettek hozzá a mai képi világom kialakulásához. Mindig szemlélődő típus voltam. A Városliget mellett lakva olykor hajnalban, máskor késő délutánonként figyeltem az arra járó embereket és a magányosan padon ülőket. Akkor még nem voltam a tudatában, de a képeimen már érzékelhető volt, hogy az elkapott pillanatok mögött sokkal mélyebb összefüggések rejtőzködnek. Hogy sokszor a dolgok nem azok, amiknek látszódnak, hanem az elkapott pillanat, a kész kép, egy rejtjelezett kód a szemlélő számára.
|
|
|
|
|
Büszkeség és balítélet
|
Jane Austen: Büszkeség és balítélet
Szereplők: Rupnik Károly, Mézes Violetta, Szina Kinga, Mahó Andrea, Mihályi Orsolya, Szaksz Gabriella
Bátyai Éva, Vasvári Csaba, Sárközi József Rádler Judit, Gyöngyössy Katalin, Crespo Rodrigo
Rendező: Korcsmáros György |
|
|
Ármány és szerelem
|
Friedrich Schiller: Ármány és szerelem
Szereplők: Gáti Oszkár, Sárközi József, Rupnik Károly, Dósa Zsuzsanna, Ungvári István,Balsai Mónika,
Díszlet: Menczel Róbert,Jelmez: Gyarmathy Ágnes, Rendező: Ács János
Győri Nemzeti Színház 2007 |
|
|
Nana
|
Nagy András, Emile Zola: Nana
Szereplők: Bartha Alexandra, Vass Gábor, Crespo Rodrigo, Rádler Judit,Tóth Tahi Máté,Szilágyi István,
Török András, Posonyi Takács László, Kotány Bence, Klinga Péter, Dósa Zsuzsanna, Molnár Judit,
Szina Kinga, Várkonyi Andrea, Bátyai Éva, Rendező: Korcsmáros György
Győri Nemzeti Színház 2007
|
|
|
Bűn és bűnhődés
|
Dosztojevszkij: Bűn éd bűnhődés
Rendező: Tordy Géza, Győri Nemzeti Színház 1998
|
|
|
|
|
|
|
|
József és testvérei
|
A Magyar Fesztivál Balett és a Thália Színház közös produkciója.
Markó Iván: József és testvérei |
|
|
Kreml Balett
|
Kreml Balett
A társulatot az ismert orosz koreográfus, Andrej Petrov alapította 1990-ben. Székhelyük a moszkvai Kreml területén, az Állami Kreml Palota épületében található. A társulat művészi hitvallása a balettművészet klasszikus tradícióinak alkotó továbbfejlesztése.
Repertoárjukon fellelhetők a kiemelkedő régi mesterek darabjai (M. Petipa, A. Gorszkij, L. Ivanov) mellett J. Grigorovics, V. Vasziljev, A. Petrov újabb balettjei is.
Az előadásokat azok a színpadi vezető művészek rendezik, akik a mai színházi világ új formai ötleteit határozzák meg: Sztanyiszlav Benediktov és Olga Poljanszkaja, Marina Szokolova és Borisz Messzerer, Viktor és Rafael Volszkij, Vlagyimir Arefjev és Borisz Krasznov.
|
|
|
|
|
|
|
Rómeó és Júla
|
Julietnek és William Painter Palace of Pleasure című prózájának színpadi átirata. Mindkettő egy olasz mesén alapszik, és bár Shakespeare mindkettőtől kölcsönzött részleteket, új szereplőket is létrehozott, például Mercutiót és Párist, a történet bővítésének érdekében. A színmű feltehetően 1591 és 1595 között íródott, először 1597-ben jelent meg.
Shakespeare a feszültség növelése érdekében gyakran váltogatja a komédia és a tragédia elemeit, mellékszereplőit ugyanolyan érzékenységgel ábrázolja, mint a főszereplőket, a cselekmény több szálon fut. Minden szereplő sajátos verselést kapott, mely a jellemfejlődéssel együtt változik, Rómeó szavai például a történet során egyre inkább szonettformában öltenek testet.
A Rómeó és Júliát számtalanszor feldolgozták. A 19. században már törekedtek az eredeti szöveg visszaadására, a 20. század elején korhű kosztümök is megjelentek a színpadon. A színdarabból több film is készült, mint például az MGM Stúdió Az MGM stúdió 1936-osfilmje, Franco Zeffirelli 1968-as adaptációja, vagy az 1996-ban készült Rómeó és Júlia című alkotás, mely modern környezetbe helyezi a történetet. A Rómeó és Júlia alapján a musical műfajában is születtek darabok, az egyik legismertebb a West Side Story.g
|
|
|
Petruska 2009
|
Petruska, zene: Igor Stravinsky, koreográfus: Dmitrij Simkin, James Sutherland, Díszlet, jelmez: Dmitrij Simkin, Jelmez kivitelező: Győri Gabriella, Asszisztens: Horváth Gizella, Müller Ervin, Fény:Hécz Péter, Szcenika: Vidos Tibor.
Táncolják: Petruska: Sebestyén Bálint Harangozó díjas, Mágus: Pátkai Balázs Harangozó díjas, Segédek:Dolbilov Alexey, Smith Daniel Ascher, Horváth M. Lilla, Gyurmánczi Diána, Továbbá a Győri Balett táncosai. |
|
|
Béjart, Elton-Berg
|
Béjart, Elton-Berg.
Béjart– Alban Berg Lulu-szvitjére –
elkészített egy fegyelmezett neoklasszikus forma világú, korrekt kortárs balettet
négy táncosa számára. Közülük hárman egy nő: Karline Marion,
és két férfi Octavio Stanley és Stéphane Bourhis. A negyedik szereplő Allan Fallieri
|
|
|
Béjart, Le Teck
|
Béjart, Le Teck:Catherine Zuasnabar, JulienFavreau a darab szereplői.
A duett valójában három szereplős.
A színpad közepén, egy dobogón ott
egy tárgy, amely determinálja mindkettőjüket.
A magyar szobrász: Marta Pan tikfa szobra.
Előtte-mögötte évődő s látszatra veszélytelen párharc folyik: a lány bűbájos női taktikával
Minden áron el akarja csábítani a fiút, aki viszont egyre kétségbeesettebben védekezik.
Mintha ô tudná, amit még mi nem: hogy megadása végzetes lesz. A szobor és angyalarcú
gazdája ugyanis – az utolsó pillanatban – „bosszút áll”. A fiú a beteljesülés mámorában
vissza hajtja, mintegy a lányra zárja az „ágy” egyik felét, az állkapocs „működni kezd”: a tik felfalja áldozatát.
|
|
|
Béjart, Juan és Theresa
|
Béjart: Juan és Theresa: Béjart 1970-ben a belga fővárosban iskolát is alapított, s a Mudra sok neves művészt adott a balett világának. Tanárként is legalább olyan sikeres volt, mint táncosként és koreográfusként. A Mudra 1988-ig működött, az itt végzettek között pedig sokan - többek között Maguy Marin és Anne Teresa De Keersmaeker - gyarapították a kortárs balettművészet értékeit.
1987-ben Svájcba, Lausanne-ba költözött, ahol létrehozta mindmáig utolsó, de egyben legsikeresebb társulatát, a Béjart Ballet Lausanne-t.
|
|
|
A Csodálatos Mandarin
|
Egy 1919-es beszélgetésben a Csodálatos mandarin általa “csodálatosan szépnek” titulált cselekményét Bartók következőképpen fogalmazza meg: „Egy apacstanyán három apacs kényszerít egy fiatal leányt, hogy csábítson fel férfiakat magához, akiket ők aztán kirabolnak.
Az első egy szegény legény, a második sem különb, de a harmadik egy gazdag kínai. A fogás jó, a leány tánccal mulattatja, és a mandarinban felébred a vágy, a szerelem hevesen fellobban benne, de a leány irtózik tőle. Az apacsok megtámadják, kifosztják, a dunyhába fojtják, karddal szúrják keresztül, majd felakasztják, mindhiába, a mandarinnal nem bírnak, szerelmes és vágyakozó szemekkel néz a leányra. Az asszonyi invenció segít, a leány eleget tesz a mandarin kívánságának, mire az holtan, élettelenül terül el. Bartók számára nem a nyersen realista történet volt fontos, hanem a benne rejlő humánum: a nagyvárosi lét, a mindennapi élet által elnyomott emberi lélek szenvedése, s e szenvedés megváltása, mely csak a szerelemben lehetséges.
|
|
|
Szilánkok
|
Szilánkok: Szilánkok, darabkák, részletek. Sorsok, szerelmek, életek darabjai, melyek sokszor meghatározzák az egészet, néha egész életünket.
Koreográfus: Juronics Tamás
Díszlet, Jelmez : Bán Zsuzsa
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|