GALÉRIA
|
MŰVÉSZI ÉS ALKALMAZOTT FOTOGRÁFIA
Annak a képi látásmódnak, amelyet sajátomnak tudhatok, az eredetét 1960-as évek végétől, illetve a 70-es évek elejétől származtatom. Ezekben az években barátaimmal, sokszor egymagam, majd muzsikusként keresztül-kasul barangoltam az országot. Talán azok az impressziók, amelyek ezekben az időkben értek, segítettek hozzá a mai képi világom kialakulásához. Mindig szemlélődő típus voltam. A Városliget mellett lakva olykor hajnalban, máskor késő délutánonként figyeltem az arra járó embereket és a magányosan padon ülőket. Akkor még nem voltam a tudatában, de a képeimen már érzékelhető volt, hogy az elkapott pillanatok mögött sokkal mélyebb összefüggések rejtőzködnek. Hogy sokszor a dolgok nem azok, amiknek látszódnak, hanem az elkapott pillanat, a kész kép, egy rejtjelezett kód a szemlélő számára.
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Rómeó és Júla
|
Julietnek és William Painter Palace of Pleasure című prózájának színpadi átirata. Mindkettő egy olasz mesén alapszik, és bár Shakespeare mindkettőtől kölcsönzött részleteket, új szereplőket is létrehozott, például Mercutiót és Párist, a történet bővítésének érdekében. A színmű feltehetően 1591 és 1595 között íródott, először 1597-ben jelent meg.
Shakespeare a feszültség növelése érdekében gyakran váltogatja a komédia és a tragédia elemeit, mellékszereplőit ugyanolyan érzékenységgel ábrázolja, mint a főszereplőket, a cselekmény több szálon fut. Minden szereplő sajátos verselést kapott, mely a jellemfejlődéssel együtt változik, Rómeó szavai például a történet során egyre inkább szonettformában öltenek testet.
A Rómeó és Júliát számtalanszor feldolgozták. A 19. században már törekedtek az eredeti szöveg visszaadására, a 20. század elején korhű kosztümök is megjelentek a színpadon. A színdarabból több film is készült, mint például az MGM Stúdió Az MGM stúdió 1936-osfilmje, Franco Zeffirelli 1968-as adaptációja, vagy az 1996-ban készült Rómeó és Júlia című alkotás, mely modern környezetbe helyezi a történetet. A Rómeó és Júlia alapján a musical műfajában is születtek darabok, az egyik legismertebb a West Side Story.g
|
|
|
|
|
József és testvérei
|
A Magyar Fesztivál Balett és a Thália Színház közös produkciója.
Markó Iván: József és testvérei |
|
|
Béjart, Le Teck
|
Béjart, Le Teck:Catherine Zuasnabar, JulienFavreau a darab szereplői.
A duett valójában három szereplős.
A színpad közepén, egy dobogón ott
egy tárgy, amely determinálja mindkettőjüket.
A magyar szobrász: Marta Pan tikfa szobra.
Előtte-mögötte évődő s látszatra veszélytelen párharc folyik: a lány bűbájos női taktikával
Minden áron el akarja csábítani a fiút, aki viszont egyre kétségbeesettebben védekezik.
Mintha ô tudná, amit még mi nem: hogy megadása végzetes lesz. A szobor és angyalarcú
gazdája ugyanis – az utolsó pillanatban – „bosszút áll”. A fiú a beteljesülés mámorában
vissza hajtja, mintegy a lányra zárja az „ágy” egyik felét, az állkapocs „működni kezd”: a tik felfalja áldozatát.
|
|
|
Béjart, Juan és Theresa
|
Béjart: Juan és Theresa: Béjart 1970-ben a belga fővárosban iskolát is alapított, s a Mudra sok neves művészt adott a balett világának. Tanárként is legalább olyan sikeres volt, mint táncosként és koreográfusként. A Mudra 1988-ig működött, az itt végzettek között pedig sokan - többek között Maguy Marin és Anne Teresa De Keersmaeker - gyarapították a kortárs balettművészet értékeit.
1987-ben Svájcba, Lausanne-ba költözött, ahol létrehozta mindmáig utolsó, de egyben legsikeresebb társulatát, a Béjart Ballet Lausanne-t.
|
|
|
Béjart, Elton-Berg
|
Béjart, Elton-Berg.
Béjart– Alban Berg Lulu-szvitjére –
elkészített egy fegyelmezett neoklasszikus forma világú, korrekt kortárs balettet
négy táncosa számára. Közülük hárman egy nő: Karline Marion,
és két férfi Octavio Stanley és Stéphane Bourhis. A negyedik szereplő Allan Fallieri
|
|
|
Antonio Márquez táncegyüttes
|
Antonio Márquez Táncszínháza : Találkzások, , Flamenco mozdulatok.
Márquez a Spanyol Nemzeti Balett iskolájában, majd neves spanyol mestereknél sajátította el táncművészetének alapjait. Hazájában balett-főszerepekkel szerzett hírnevet, s egyedi, szárnyaló táncstílusa hamarosan megnyitotta előtte a nemzetközi karrier kapuját. Kirobbanó erejű, szenvedélyes táncával, különleges koreográfiákkal teszi feledhetetlenné fellépéseit.
|
|
|
Bűn és bűnhődés
|
Dosztojevszkij: Bűn éd bűnhődés
Rendező: Tordy Géza, Győri Nemzeti Színház 1998
|
|
|
Anconai szerelmesek
|
Vajda Katalin: Anconai szerelmesek
Várkonyi Andrea , Szaksz Gabriella, Timkó János, Mihályi Orsolya , Bátyai Éva, Bartha Alexandra
Nagy Balázs, Venczel Kovács Zoltán, Rádler Judit, Janisch Éva. Győri Nemzeti Színház 2007 |
|
|
Nana
|
Nagy András, Emile Zola: Nana
Szereplők: Bartha Alexandra, Vass Gábor, Crespo Rodrigo, Rádler Judit,Tóth Tahi Máté,Szilágyi István,
Török András, Posonyi Takács László, Kotány Bence, Klinga Péter, Dósa Zsuzsanna, Molnár Judit,
Szina Kinga, Várkonyi Andrea, Bátyai Éva, Rendező: Korcsmáros György
Győri Nemzeti Színház 2007
|
|
|
Ármány és szerelem
|
Friedrich Schiller: Ármány és szerelem
Szereplők: Gáti Oszkár, Sárközi József, Rupnik Károly, Dósa Zsuzsanna, Ungvári István,Balsai Mónika,
Díszlet: Menczel Róbert,Jelmez: Gyarmathy Ágnes, Rendező: Ács János
Győri Nemzeti Színház 2007 |
|
|
Bánk bán
|
Közreműködők : Lázin Beatrix, Bellai Eszter, Soskó András, Bede Fazekas Csaba, • Schwimmer János, Györgyfi József, Szvétek László, Turpinszky Béla, Szabó Balázs, Szücs Péter Pál, Kárpáti Norbert.
Rendező: Bor József, Győri Nemzeti Színház 2007 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
