Friedrich Schiller: Ármány és szerelem Szereplők: Gáti Oszkár, Sárközi József, Rupnik Károly, Dósa Zsuzsanna, Ungvári István,Balsai Mónika, Díszlet: Menczel Róbert,Jelmez: Gyarmathy Ágnes, Rendező: Ács János Győri Nemzeti Színház 2007

Vajda Katalin: Anconai szerelmesek Várkonyi Andrea , Szaksz Gabriella, Timkó János, Mihályi Orsolya , Bátyai Éva, Bartha Alexandra Nagy Balázs, Venczel Kovács Zoltán, Rádler Judit, Janisch Éva. Győri Nemzeti Színház 2007

Közreműködők : Lázin Beatrix, Bellai Eszter, Soskó András, Bede Fazekas Csaba, • Schwimmer János, Györgyfi József, Szvétek László, Turpinszky Béla, Szabó Balázs, Szücs Péter Pál, Kárpáti Norbert. Rendező: Bor József, Győri Nemzeti Színház 2007

Nagy András, Emile Zola: Nana Szereplők: Bartha Alexandra, Vass Gábor, Crespo Rodrigo, Rádler Judit,Tóth Tahi Máté,Szilágyi István, Török András, Posonyi Takács László, Kotány Bence, Klinga Péter, Dósa Zsuzsanna, Molnár Judit, Szina Kinga, Várkonyi Andrea, Bátyai Éva, Rendező: Korcsmáros György Győri Nemzeti Színház 2007

William Shakespeare: Lear király Szereplők: Gáti Oszkár, Ács János, Balsai Mónika, Vasvári Csaba, Szina Kinga, Fésüs Tamás, Parti Nóra, Maszlay István, Sárközi József, Crespo Rodrigo, Ungvári István, Simon Géza, Mesterházy Gyula, Vándor Attila, Varga Viktor. Győri Nemzeti Színház 2005

Kern András

Grosics Gyula Általános Iskola névadó

Nagyváradi Szemklinika avatása

Heller Ágnes 80. születésnapja Bitóéknál

Hetvenes évek

Játék a dimenziókkal

Angyalok suttogása

Szilánkok: Szilánkok, darabkák, részletek. Sorsok, szerelmek, életek darabjai, melyek sokszor meghatározzák az egészet, néha egész életünket. Koreográfus: Juronics Tamás Díszlet, Jelmez : Bán Zsuzsa

Egy 1919-es beszélgetésben a Csodálatos mandarin általa “csodálatosan szépnek” titulált cselekményét Bartók következőképpen fogalmazza meg: „Egy apacstanyán három apacs kényszerít egy fiatal leányt, hogy csábítson fel férfiakat magához, akiket ők aztán kirabolnak. Az első egy szegény legény, a második sem különb, de a harmadik egy gazdag kínai. A fogás jó, a leány tánccal mulattatja, és a mandarinban felébred a vágy, a szerelem hevesen fellobban benne, de a leány irtózik tőle. Az apacsok megtámadják, kifosztják, a dunyhába fojtják, karddal szúrják keresztül, majd felakasztják, mindhiába, a mandarinnal nem bírnak, szerelmes és vágyakozó szemekkel néz a leányra. Az asszonyi invenció segít, a leány eleget tesz a mandarin kívánságának, mire az holtan, élettelenül terül el. Bartók számára nem a nyersen realista történet volt fontos, hanem a benne rejlő humánum: a nagyvárosi lét, a mindennapi élet által elnyomott emberi lélek szenvedése, s e szenvedés megváltása, mely csak a szerelemben lehetséges.

Antonio Márquez Táncszínháza : Találkzások, , Flamenco mozdulatok. Márquez a Spanyol Nemzeti Balett iskolájában, majd neves spanyol mestereknél sajátította el táncművészetének alapjait. Hazájában balett-főszerepekkel szerzett hírnevet, s egyedi, szárnyaló táncstílusa hamarosan megnyitotta előtte a nemzetközi karrier kapuját. Kirobbanó erejű, szenvedélyes táncával, különleges koreográfiákkal teszi feledhetetlenné fellépéseit.

Béjart: Juan és Theresa: Béjart 1970-ben a belga fővárosban iskolát is alapított, s a Mudra sok neves művészt adott a balett világának. Tanárként is legalább olyan sikeres volt, mint táncosként és koreográfusként. A Mudra 1988-ig működött, az itt végzettek között pedig sokan - többek között Maguy Marin és Anne Teresa De Keersmaeker - gyarapították a kortárs balettművészet értékeit. 1987-ben Svájcba, Lausanne-ba költözött, ahol létrehozta mindmáig utolsó, de egyben legsikeresebb társulatát, a Béjart Ballet Lausanne-t.

Béjart, Elton-Berg. Béjart– Alban Berg Lulu-szvitjére – elkészített egy fegyelmezett neoklasszikus forma világú, korrekt kortárs balettet négy táncosa számára. Közülük hárman egy nő: Karline Marion, és két férfi Octavio Stanley és Stéphane Bourhis. A negyedik szereplő Allan Fallieri

Béjart, Le Teck:Catherine Zuasnabar, JulienFavreau a darab szereplői. A duett valójában három szereplős. A színpad közepén, egy dobogón ott egy tárgy, amely determinálja mindkettőjüket. A magyar szobrász: Marta Pan tikfa szobra. Előtte-mögötte évődő s látszatra veszélytelen párharc folyik: a lány bűbájos női taktikával Minden áron el akarja csábítani a fiút, aki viszont egyre kétségbeesettebben védekezik. Mintha ô tudná, amit még mi nem: hogy megadása végzetes lesz. A szobor és angyalarcú gazdája ugyanis – az utolsó pillanatban – „bosszút áll”. A fiú a beteljesülés mámorában vissza hajtja, mintegy a lányra zárja az „ágy” egyik felét, az állkapocs „működni kezd”: a tik felfalja áldozatát.

A Magyar Fesztivál Balett és a Thália Színház közös produkciója. Markó Iván: József és testvérei