GALÉRIA




English



ORSZÁGOK, KULTÚRÁK, TÖRTÉNELEM / Magyarország

 

Galériák a témakörben

Tél Solymáron
Tél Solymáron
Bauhaus Budapesten. Napraforgó utca.
Bauhaus Budapesten. Napraforgó utca. A Napraforgó utcai villatelep. (II. Napraforgó utca 1-22.) 1931-ben modern építészek javasolták a Fővárosi Közmunkák Tanácsának, hogy a főváros építtessen be egy egész utcát a legjobb tervezőkkel, egy stuttgarti példa alapján. Egy évvel később meg is valósult ez a terv. Viszonylag kicsi telkeken, de nagyszerű tervek alapján, egyetlen, a modern építészet iránt szintén lelkesedő vállalkozó kivitelezésében. Az utca közepén kicsiny tér, ahol egy kövön fel vannak sorolva az építészek. Összesen 22 villa, az egyik oldalon az ördögárok nevű patakkal. Bár némelyik házat átépítették, az eredeti karakter szinte mindenütt megmaradt.
Tornaszentandrás |római katolikus templom
Római katolikus templom Tornaszentandráson. A hazai műemlék állományban páratlan értéket képvisel Tornaszentandrás ikerszentélyes katolikus temploma. A Szent András plébániatemplom a XII. századból való, első írott említése 1283-ból található. A különleges kettős szentély és a hozzátartozó kisebb méretű négyszög alakú hajó a XII. század végén épült. Egyesek szerint II. András király felesége, Gertrúd királyné kíséretébe tartozó merániai stílust képviselő építészek alkalmazták az ikerszentélyes formát. Amíg a külső, a festői tömegalakításával tűnik ki, a belsőben a középkori falkép maradvány, valamint a Szádvár-i várkápolnából származó díszes mellékoltár érdemel figyelmet. A XIV. század első felében gótikus hajóval bővítették a nyugati irányba. Ebből az időből származnak a diadalív és a falak alakos falképei, melyek Szt. András legendáját, apostolokat és királyokat ábrázolnak. A török alatt rommá vált templom újjáépítését a XVIII. század közepén kezdték meg. A templom barokk berendezése: festett karzata, szószéke ekkor készült.
Csereháti tájak
A Cserehát hagyományosan aprófalvas térsége. A trianoni békeszerződés következtében a térség elveszítette az északabbi területekkel hagyományos gazdasági és kulturális kapcsolatát. A huszadik század második felétől egyre gyorsult a térség lemaradása az ország többi területeihez képest. A megújulás hiányában az aprófalvas településeken az elnéptelenedés és a településekről való elvándorlás egyre nagyobb méreteket öltött. A településeknek egyre nagyobb hányadát teszi ki a cigányság. A vidék turisztikai vonzereje az érintetlen természeti környezet és a falvak kulturális öröksége, például templomok, kastélyok, lakóházak.
Martonyi
Martonyi
Tornaszentjakab
Tornaszentjakab

Kapcsolodó témakörök

Tájak
Falvak
Városok