GALÉRIA




English



ORSZÁGOK, KULTÚRÁK, TÖRTÉNELEM / Izrael, Szentföld, Palesztina


Húsvétkor a világ minden tájáról zarándokok ezrei látogatnak Izraelbe, Palesztinába a keresztények, a zsidók és a mohamedánok szent földjére, Jeruzsálembe, hogy eljuthassanak a bibliai helyekre a Siratófalhoz, a Szentsír templomhoz, a hajdani Salamon templomhoz, az El Aqsza mecsethez, a csodálatos Szikla dómhoz és az Olajfák hegyére. Ilyenkor Jeruzsálem óvárosa hangos. A Wia dolorosán a szenvedés útján ezrek járják be azokat az állomásokat ahol Jézus Krisztust elítélték, megkínozták, majd keresztre feszítették. Rápillantva a középkor térképeire első szempillantásra érzékelhető, hogy az európai ember számára Jeruzsálem a világ közepe a Szent város. A Tanah, Tanak 669- szer említi Jeruzsálemet a Szent város nevét 154- szer a Cion szót amely vagy Dávid városát vagy Izraelt jelképezi. A keresztény biblia az Újtestamentum 154-szer említi Jeruzsálemet és 7-szer Ciont. A Korán a muzulmánok Szent könyvében a 17. szúrában a legtávolabbi mecset helyszíne utal Jeruzsálemre a Szent városra amelynek arab neve al-Kudsz. Jeruzsálem neve nem szerepel a Koránban. Az Aggáda, amely a zsidó legendák, elbeszélések gyűjteménye, csodálatos történetekkel ábrázolja a galutban, szétszóratásban élő zsidóság vágyát a Szentföld, Jeruzsálem, Erec Jiszráel iránt. A Szentföld magasabban fekszik minden országnál. Ezért a zsidó ember felmegy Jeruzsálembe. Álinu lijrusálájim. Mennyi vér folyt Jeruzsálem megszerzéséért több ezer év távlatában, és mégis ha Jeruzsálemre gondolunk a béke jut eszünkbe. Igen Jeruzsálem a Béke városa.


 

Galériák a témakörben

Jeriko, Tell es-Sultan
Jeriko. Tell es-Sultan Jerikó a közel-keleti neolitikum egyik legfontosabb lelőhelye (Tell-esz-Szultán). A legkorábbi emlékek az ún. Natúfi-kultúra korából valók (i. e. 10-9.sz.). A letelepült életmód a település gyors expanziójához vezetett (i. e. 8300-7400). A nyugati oldalon feltártak egy, a fal belső oldalához csatlakozó kőtornyot. A településen közel 2000 ember élhetett. A következő korszak (kb. i. e. 7400-5800)
Tel-Susya
Tel-Susya
Hebron és környéke
Hebron és környéke
Szent György monostor
Szent György monostor
Keresztút második állomása- II. stáció
Chapel of Flagellation. Az Ómarija mohamedán iskolával szemben található a Flagellatió Jézus megostorozásának kolostora, mellette a megostorozás kápolnája, az oltárt Pál apostolnak szentelték. A kápolna helyén ostorozták meg Jézust, majd nyomták a fejébe a töviskoronát. A kolostor udvar bal oldalán látható az Elitélés temploma. A templom helyén kellett Jézusnak a vállára vennie a keresztet. Az Ece Homo ív a római uralom megmaradt jelképe az Aelia Capitolina hármas diadalkapujának maradványa, A késő középkor keresztény hagyomány szerint, itt mutatott Pilátus a töviskoronás Jézusra, mondván: „Ecce homo! – Íme az ember!” , A Notre Dame de Sion-nővérek zárdájában -Sisters of Sion- látható az Ecce homo-boltív folytatása, az egykori diadalkapu oldalíve. A Sion –nővérek templomában a bíborpalástot , és töviskoronát viselő Jézus-szobor nádszálat tart a kezében – az ábrázolás a katonák gúnyolására utal: „üdvözlégy zsidók királya!” A zárda pincéjében a római katonák ostábla vonalakat karcoltak a padlóba. Az ostábla- sebes- a Közel-Keleten ma is nagy közkedveltségnek örvendő játék. . A keresztény hagyomány úgy tartja, hogy a római katonák itt sorsolták ki egymás között kockán Jézus ruháit.
Keresztút hatodik állomás- VI. stáció
Keresztút hatodik állomás, VI. stáció. (Church of St. Veronica)A Szent Veronika-templom azon a helyen áll, ahol a keresztény hagyomány szerint Veronika letörölte a keresztet vivő Jézus véres és verejtékes arcát.. A történet nem szerepel az evangéliumokban, csak a XV. Század óta ismert. A legenda szerint Veronika jámbor zsidó asszony megszánta a kereszt terhe alatt görnyedő Jézust, és a kendőjét nyújtotta neki, hogy Jézus megtörölhesse vele az arcát - a kendő megőrizte Jézus arcvonásait. Sok európai templomban őriznek ilyen kendőket. Úgy tartják, hogy az eredeti a vatikáni Szent Péter székesegyházban van.
Keresztút hetedik állomás- VII. stáció
Keresztút hetedik állomás, VII. stáció. Jeruzsálem óvárosa arab negyedének legforgalmasabb része a szuk hán ez-zeit utca, amely a damaszkuszi kaputól szinte az egészen a zsidó negyedik tart. A hajdani heródesi városkapunál esett el újra Jézus. Ennek az emlékét őrzi a ferencesek által 1875-ben épített az igazság kapujának nevezett kápolna.
Keresztút ötödik állomás- V. stáció
Keresztút ötödik állomás, V. stáció. A franciskánus kápolna feletti feliraton olvashatjuk Cirenei Simon itt vette át a keresztet Jézustól és vitte tovább a Golgotára. A kápolna bejárata mellett levő mélyedés akkor alakult ki, amikor a kereszt súlyától elfáradt Jézus a sziklának támaszkodott. Márk, Máté, és Lukács egyaránt beszámolt erről az eseményről. A négyzet alakú kereszt és annak sarkaiban a négy kis kereszt Jézus testének és négy sebének jelképe. A kápolna bejárata felett látható kereszt a ferencesek szimbóluma.
Keresztút nyolcadik állomás-VIII. stáció
Keresztút nyolcadik állomás-VIII. stáció. A Szent Charalamposz görögkeleti kolostor falán kőbe vésett kereszt látható. A hagyomány szerint Jeruzsálem asszonyai Jézus szenvedése láttán sírva fakadtak. Jézus azt mondta nekik, hogy ne őt sirassák, hanem maguk és gyermekeik sorsát, ezzel Jeruzsálem pusztulására célzott.

Kapcsolodó témakörök

Galilea - Észak Izrael
Szamária - Közép Izrael
Jeruzsálem
Júda - Holt Tenger
Tel-Aviv
Negev
Zsidók
Keresztények
Muzulmánok, Arabok.