GALÉRIA




English



ORSZÁGOK, KULTÚRÁK, TÖRTÉNELEM

 

Galériák a témakörben

Fogliano di Redipuglia. Temető
Fogliano di Redipuglia. Temető
Rencei temető.
"Ma már gyom és feledés takarja a Nagy Háború emlékeit. A gyalogosok drótakadállyal védett lövészárkai turisztikai látványossággá szelídültek, az elsimult sírhalmokon virág nő, a sírköveket lassan elmorzsolja az idő, a kőtáblákat moha fedi, a feliratok olvashatatlanná válnak. Most azonban még láthatók, és tudnak szólni bajtársiasságról, szülői fájdalomról, az utókor feledékenységéről és a ma élők felelősségéről. Ha majd az idő és a hálátlan nemtörődömség miatt a sírkövek végveszélybe kerülnek, kiabálni fognak: Emlékezzetek! Keressük fel ezeket a köveket, halljuk meg szavukat, és ébredjünk felelősségünkre!" Bedécs Gyula
Predil hágó. Emlékmű
Predil hágó. Emlékmű
Javorca, Szentlélek kápolna
Javorca, Szentlélek kápolna. E név sokaknak semmi vagy vajmi keveset mond. Javorca egy eldugott kicsiny templom, melyet a 16. osztrák-magyar hadsereg katonái emeltek 1916-ban az I. világháborúban elesett bajtársaik emlékére.Kobaridtól kb. 15 km-re az Isonzó és a Tolminka nevű folyó találkozásánál fekszik Tolmin városa. Ez a 3800 lélekszámú város történelmi emlékein kívül csodálatos kirándulóhelyeivel, jó hangulatú kávéházaival is csalogatja a feltöltődni vágyókat. Innen érhető el többek között a Tolmini szurdok – mely véleményem szerint joggal pályázhatna a világörökség címére –, és egy jókora kitérővel innen lehet megközelíteni a Javorcai Szentlélek templomot. Az útikönyvekben érdekes módon erről a helyről nem esik szó, ám ha mégis, akkor elintézik annyival, hogy „a templomhoz az erdőn keresztül folyamatosan romló minőségű út vezet, melynek utolsó közel 1 km-es szakasza már olyan meredek, hogy autóval már nem is járható. Nos, erről annyit, hogy a kb. 4 órásnak mondott út még nekem – elvileg jó kondiban lévő edzett biciklisnek – is kemény erőpróba volt, tekintve, hogy a 4 óra helyett kb. 7 óra volt a csak felfelé vezető út, ami nem mellesleg olyan keskeny, hogy a biciklimmel is alig férek el rajta, nemhogy egy autóval. Az utat egész végig szakadék kíséri végig. Az autósok nemcsak a miatt nem hajtanak be, mert enyhén kényelmetlen lenne ott vezetniük a köves-szakadékos aprócska hegyi úton, hanem azért sem, mert természetvédelmi terület – habár a behajtást engedélyezik. Itt meglepő módon ezt mindenki írott szabály nélkül is betartja.Az utolsó szakaszt csak gyalog lehet megtenni, mert az egy meredek lépcsőkkel tűzdelt dombba vájt utacska. A legutolsó lépcsőfokról lehet megpillantani az igazán impozáns látványt nyújtó templomot. Az alul kőből, felül fából épült Szentlélek templomot 1916-ban emelték. A gyűjtést februárban kezdték, március elején már letették az alapkövet, november elsején pedig már felszentelték az épületet. A bejárat felett a Monarchia címere és egy napóra látható, külső falát körbe osztrák tartományi címerek díszítik. A szecessziós stílusú templom – melyet Regmigius Geyling építésznek és Jablonski Géza mérnöknek köszönhetünk – belsejében az oltár előtti üvegvitrinben néhány tárgyi emlék látható. Az alul kőből, felül fából épült Szentlélek templomot 1916-ban emelték. A gyűjtést februárban kezdték, március elején már letették az alapkövet, november elsején pedig már felszentelték az épületet. A bejárat felett a Monarchia címere és egy napóra látható, külső falát körbe osztrák tartományi címerek díszítik. A szecessziós stílusú templom – melyet Regmigius Geyling építésznek és Jablonski Géza mérnöknek köszönhetünk – belsejében az oltár előtti üvegvitrinben néhány tárgyi emlék látható. Pálinkás Viktória. Elte Online
Caporetto, Kobarid emlékmű
Dr. Szabó József János ÉRDEKESSÉGEK AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚBÓL Egyes számítások szerint Magyarország a honfoglalástól 1848-ig viselt háborúk alatt együttesen sem vesztett több vért, mint az első világháború 51 hónapja alatt. Ezzel azonban a háború kezdetén még senki nem számolt. 1914. július 28. A hadüzenet napja. A főváros képe hihetetlenül mozgalmas és színes volt ezekben a napokban. Bizalom és lelkesedés égett a szemekben. A pályaudvarok felé vezető útvonalakon csattogtak a felvonuló alakulatok kemény lépései. A honvédek sapkáján virág és pántlika libegett, búgva törtek elő a bakanóták a bajuszos tartalékosok szájából. Vadonatúj csukaszürke tiszti egyenruhák rajzottak mindenfelé, és a pesti szép lányok könnytől fátyolos szemmel néztek utánuk, mert mindenkinek volt féltettje: volt vőlegénye, apja, vagy testvére. A közkatona útja diadalmenet volt az utcán: az üzletekből háromszínű szalagot, virágot hordtak ki a magyar bakáknak, sok helyen pohár borral kínálták, testvérként, hősként, legendás lovagként ünnepelték. Mindenki jókedvű volt, a halálra senki sem gondolt, hiszen akkor arról még szó sem volt, csak győzelemről. Még nem tudták az emberek, milyen érzés az, amikor sziszegve suhannak a levegőben a puskagolyók ezrei. Még ismeretlen volt a levegőben bőgve száguldó gránátok hátborzongató hangja. Új szavak, kerültek forgalomba, új fogalmak lettek mindennaposak az ember életében: front, rajvonal, kézitusa, szuronyroham, tábori posta, géppuska. Hamarosan megdördültek az ágyúk, lent a szerb határon és messze fent északon Galícia és Oroszlengyelország határán. Megérkeztek az első sebesültek, akiket ünnepélyesen fogadott a főváros lakossága. A pályaudvarokon lelkes beszédekkel, virággal, ajándékokkal, cigarettával és süteménnyel traktálták őket a lelkes magyar asszonyok és leányok. A háború immár testet öltött, vérző valósággá vált. A mozgósításkor azt a hangzatos elvet alkalmazták, hogy minden tényleges hivatásos tisztnek a harctéren a helye. Ez alól nem voltak kivételek a legjobban kiképzett és legnagyobb tapasztalattal rendelkező tartalékos tisztek sem. A nevelő- és képző intézetekből idő előtt felavatott fiatal tiszteknek és a még szinte serdülőkorú hadapródoknak nem volt meg a vezetéshez szükséges tapasztalata. Még kevésbé voltak alkalmasak a parancsnoki munkára a néhány hónap alatt kiképzett tartalékos tisztek. A háború első évének véres tapasztalatait követően a harctérre küldött tiszti és legénységi pótlást már nem vetették azonnal harcba, hanem néhány hétig az arcvonal mögött tovább képezték őket. A sebeikből alig felgyógyult sebesülteket is a regenerálódás helyett újra és újra a harcvonalba küldték. Minél tovább tartott a háború, annál kevésbé volt fontos szempont a sorozásoknál a testi alkalmasság. A fiatalabb a testi fáradalmakat jobban elviselő fiatal emberek helyett egyre idősebb évfolyamok kerültek a lövészárkokba. Az természetesen nem lehet vigasz, hogy nem volt ez másként a háborút viselő országok egyikénél sem. Magyarország a háborúban súlyos veszteségeket szenvedett. Súlyosabbat mint a birodalom másik fele, Ausztria. A nagyobb veszteség abból adódott, hogy a Monarchia már a háború elején elvesztette Galícia nagy részét, így annak lakossága gyakorlatilag kiesett a hadrafoghatóság alól. Magyarország területe viszont nem vált hadszíntérré, a férfilakosság hadra fogható maradt. Az agrárnépességű Magyarország katonáit elsősorban a háború legnagyobb vérveszteségeit elszenvedett gyalogsághoz vonultatták be, míg az iparosodott Ausztria és Csehország hadköteleseit jelentős számban osztották be más, kevésbé veszélyes fegyvernemekhez. A történelmi Magyarországon a hadkötelesek száma a háború kezdetén (18-53 éves korig) 4 millió 817 ezer fő volt, közülük 3 millió 381 ezer 785 vonult be. A világháborúból sérülten tért haza 524 850 (15%), fogságba esett 833 570 (24,9%), elesett 539 365 fő (15,7%), egyszer sebesült 1 millió 492 ezer (44,1%), többször megsebesült félmillió katona. A mai Magyarország területén akkor élt lakosság veszteségeinek megállapítására nincs lehetőség, minden közölt adat a történelmi Magyarországra vonatkozik.
Tel- Arad
Tel- Arad
Mampsis (Mamshit)
Mampsis (Mamshit)
Jeriko, Tell es-Sultan
Jeriko. Tell es-Sultan Jerikó a közel-keleti neolitikum egyik legfontosabb lelőhelye (Tell-esz-Szultán). A legkorábbi emlékek az ún. Natúfi-kultúra korából valók (i. e. 10-9.sz.). A letelepült életmód a település gyors expanziójához vezetett (i. e. 8300-7400). A nyugati oldalon feltártak egy, a fal belső oldalához csatlakozó kőtornyot. A településen közel 2000 ember élhetett. A következő korszak (kb. i. e. 7400-5800)
Tel-Susya
Tel-Susya
Templom hegy, Haram as Sarif
A Korán 17. szúrájában az Iszrában (Éjjeli utazás) különös látomásról ír. Idézzük csak! „ Áldás és dicsőség annak, aki Mohamed szolgáját egy éjszaka átvitte a szent imahelyről a legtávolabbi szentélyig. Az útját mi megáldottuk , hogy megmutassuk neki jeleinket, mert Allah hall és lát mindent”. A Korán 17. szúrájában említett legtávolabbi szentély a jeruzsálemi al-Aksza mecset. Érdekesség, hogy a Korán csak ezen az egyetlen helyen tesz említést Jeruzsálemről, de itt sem név szerint, hanem mint a legtávolabbi mecset helyszíneként. A Korán 17. szúrájának története időrendben nem hiteles, mert Omar, a harmadik kalifa, Mohamed halála után, i.sz. 638-ban-a hidzsra (a muszlimok kivonulása Mekkából Medinába) 15. évében foglalta el Jeruzsálemet, és csak ezután építettek a muzulmánok a templomhegyen mecsetet. A hivők valóságként élték meg a Isztrát, és csodás úti kalandot formáltak a próféta lelki élményéből. Utazz velem és nagy dolgok fognak történni veled!- szólította Gábriel arkangyal Mohamedet. És a próféta al-Burák nyergében követte az angyalt. Hegyen völgyön suhantak át, felhők szegélyezték az útjukat. Először a Sinai-hegyre repültek ahol Mózes a kőtáblákon megkapta Istentől a törvényeket, onnan Hebronba , Ábrahám ősatya sírjához, majd Bethlehembe Jézus szülővárosába. Ezután érkeztek a Legtávolabbi szentélyhez. Kapuit ezen az éjszakán a szolgák nem tudták becsukni, mennyei hatalom tartotta nyitva. A prófétát már várták. Ábrahám(Ibrahim), Mózes (Musza) és Jézus (Isza) lelkeivel találkozott, és együtt imádkoztak. Ekkor az égből fénysáv tört elő és megvilágította Jákob kövét. A szikláról hosszú hétfokú létra, a mihrádzs emelkedett az ég felé, és Mohamed felfelé kapaszkodott. Mohamed bejárta a hét eget, látott minden titkot, jutalmat és büntetést, múltat és jövendőt. A hetedik ég felett Allah trónja ragyogott. Az Örökkévalónak kilencvenkilenc neve van, a századikat a legtitkosabbat csak Ő tudja. Hetven fátyol borította az arcát, hogy senki ne láthassa, faragott képet ne készíthessenek róla. Ez a titok Mohamed előtt sem lebbent fel. Allah szívesen fogadta küldöttét. Jobb kezét a próféta vállára tette, bal kezét a mellére, és hosszasan barátságosan beszélt hozzá. Kioktatta az élet minden dolgáról, megmagyarázta az imádság értelmét, az üdvösség útját. Kilencvenkilencezer szót intézett hozzá, és valamennyi tele volt jóindulattal. A titkok feltárása után a próféta kilépett a hetedik ég kapuján és elbúcsúzott Gábrieltől, és Al-Burak hátán Mohamed visszarepült Mekkai házába. Mennyi ideig tartott a csodálatos utazás? Amikor Mohamed felkelt ágyáról, és siettében felborított egy vízzel teli kancsót. Hazatértekor a kancsó széle még nem érte el a földet. Mohamed sohasem beszélt a hét ég bejárásáról, a csodás utazáshoz talán a hosszas karavánutak unalmat elűző meséi, apokrif legendák, apokaliptikus víziók kölcsönözték a legszebb motívumokat. Az Éjjeli utazás szúrája és Mohamed lovának al-Burák patájának nyoma még nem emelte volna Jeruzsálemet az iszlám harmadik szent városának rangjára. A három szent város Mekka, Medina, és Jeruzsálem. A Korán népi értelmezését Abd el-Malik kalifa (685-705) látta el politikai töltettel. Goldziher Ignác A hadísz kialakulása című tanulmányában kibogozta a Jeruzsálemre szerkesztett mohamedán tradíciót. „ Amikor Abd al-Malik omajád kalifa meg akarta akadályozni a mekkai zarándoklatot, mert aggódott amiatt, hogy riválisa Abd Allah b. Zubayr kényszeríteni fogja a szent helyekre utazó szíriai zarándokokat arra, hogy hűségesküt tegyenek neki- akkor kisegítő eszközként a jeruzsálemi Kubbat asz-Szahrához tehető helyettesítő zarándoklat tanához nyúlt. Elrendelte, hogy a kötelező mekkai körülfutás Jeruzsálem szent helyén is megtehető, és ez azonos értékű a Mohamed által a Kába körül előirt körülfutással.” A jámbor teológus az-Zuhari a hadísz segítségével szolgáltatott hátteret a Kalifa rendeletéhez. A hadísz Mohamed prófétára visszavezetet szentesített mondások értelmezése, lényegét tekintve reveláció, mondhatni a Korán melléklete. Abd el-Malik omajád kalifa uralma alatt épült a Kubbat asz-Szahra, a Szikladóm. Abd el-Malik kalifa 691-ben imát mondott az elkészült új szentélyben, és ettől kezdve, dinasztikus változásoktól függetlenül, Jeruzsálem az iszlám harmadik legtiszteltebb városa al-Kudsz, a Szent .
de Bouillon kardja
de Bouillon kardja
Szűz Mária árkádja
Szűz Mária árkádja
Rotunda
Rotunda
A negyven vértanú kápolnája
Szebasztei 40 vértanú:Constantinus uralkodótársa, a pogány Licinius, aki kezdetben türelmet, sőt jóakaratot tanúsított a keresztények iránt, Constantinusszal történt szakítása után "a régi istenek nevében" üldözni kezdte a keresztényeket. Először közvetlen környezetének, majd a hadseregnek kereszténytelenítését kezdte el. Egyes városokban megfosztotta a katonákat tiszti rangjuktól, ha nem áldoztak az isteneknek. Cappadociában elrendelte, hogy minden kereszténynek meg kell tagadnia hitét, s ha nem teszi, kivégzik., A helytartó Agricolaos, Cappadociában és Armenia Minorban (a mai Örményország) szó szerint végrehajtotta a császári edictumot. Ennek felolvasásakor lépett elő negyven keresztény katona, s mindegyikük kereszténynek vallotta magát Agricolaos előtt. Sem a kitüntetések, sem az előléptetések és pénzjutalmak ígérete, sem a fenyegetések nem vették rá őket, hogy eltántorodjanak hitüktől. A helytartó szokatlanul kegyetlen halálnemet eszelt ki a katonák számára: fagyhalálra ítélte őket. Mivel Arméniában a tél nagyon kemény és hideg, még márciusban is olyan fagy volt, hogy lóval és kocsival is át lehetett kelni a folyók és a tavak jegén. Egy különösen hideg éjszakán, a negyven „engedetlen” katonát meztelenül kitették az egyik városfalakon belüli befagyott tóra.
Arimateai József sírja
Arimateai József sírja a Szentsír templomban
Az élő Jeruzsálem
Benda Iván: Az Élő Jeruzsálem. 2003. Budapest "A zsidó ember, bármerre is jár a világban Londontól Pekingig, Haifától New Yorkig, Budapesttől Fokvárosig, ha a Város felé indul, mindig így mondja: felmegyek Jeruzsálembe. Kövessük tehát a példát, nyissuk ki ezt a csodás könyvet és ballagjunk fel mi is Jeruzsálembe. De a sok közül most a Benda Ivánéba fogunk megérkezni, amely, íme, közel van hozzánk ezeken az oldalakon – és mégis távol, mint az ég. Ezt az eget ugyanakkor emberi erőfeszítéssel, jobbatakarással – de mindenekelőtt és legfőképpen: szeretettel – közelebb tudjuk hozni a földi világhoz. E képek alkotója, a maga emberségéből és tehetségéből, íme, mutatja az utat, amelyen elindulhatunk, zsidók, keresztények, muszlimok, egymás kezét fogva, a béke és a szeretet Jeruzsáleme felé." /Csorba László/
Mea Shearim ultra ortodox zsidó negyed
"A Meá Sheárim paradoxona az, hogy földrajzilag Izraelben van, de spirituálisan és a jelenlevők kollektív tudatában valahol Galíciában, esetleg Máramarosszigeten, vagy Szabolcsban. S egy másik, időtlen korban, évszázadokkal a mi történelmi időnk előtt. (Vagy utána, gondolja néha az ember: mert ez a világ alig használja a civilizáció fogyóeszközeit.) Kedvenc íróm, a Nobel-díjas Isaac Singer varázsos történetei ugyanezt a világot keltik életre. De itt a valóságban láthatjuk ugyanazt, ami sokkal irreálisabb, mintha könyvben olvasnánk. Egy poros, omladozó jesiva-épület több tucat kaftános, szemüveges, valószínűtlenül sovány és felnőttes kinézetű kisfiúval érdekes jelenet egy regényben, hálásak vagyunk a plasztikus írói tehetségért. De valóságként 2006-ban, pár száz méterre az új jeruzsálemi városháza elegáns fém-beton-üveg konstrukciójától a szó valódi értelmében hihetetlen. Hihetetlen és megrázó. Akik itt élnek, mélységes vallási meggyőződésből mondanak le a modern civilizáció legtöbb kellékéről. (A mobiltelefontól azért nem mindegyikük...) Ezzel együtt a munkáról és a katonaságról is, hiszen az izraeli állam - amelyet amúgy nem ismernek el - nagylelkűen eltartja, s a férfiakra és nőkre egyaránt kötelező, sokéves katonai szolgálat alól is felmenti őket. Cserében nincs más dolguk, mint megőrizni a régi kelet-európai zsidó létet. Akkor értjük meg a Meá Seárim titkát, ha tudjuk, hogy néhány háztömbre koncentrálva több millió ember egykori életformáját örökíti tovább. Minden düledező ház mögé odaképzelhetünk egy galíciai kisvárost, amit elpusztított a Shoá és nyomában a történelmi fordulat. Minden aggastyán és kisgyerek mögött ott áll néhány ezer hasonló, de a gázkamrákban elpusztított zsidó ember árnyéka. A Meá Sheárim ebben az értelemben, ahogy a geológusok mondják, „tanúhegy" egy elsüllyedt kontinensről. De lakói természetesen nem ilyen céllal hozták létre. Nekik az ő hitük szerint valóban így kell élniük addig, amíg megérkezik a Messiás." Hegyi Gyula/Mozgó Világ 2005 Benda Iván: Mea Sheárim születésnapjára. A XIX. Század második felében egyre több zsidó család vándorolt , alijázott Palesztinába. Százak és százak érkeztek a Szentföldre, akiknek többsége Jeruzsálemben akart élni. A zsidó negyed egyre zsúfoltabbá, piszkosabbá, elviselhetetlenebbé vált. Az arab háziurak egyre emelték a lakbéreket. A város falán kívül senki sem mert házat építeni, mert ez ezer veszéllyel járt volna. Néhány jómódú, bátor fiatal férfi felkérte Joel Moe Szalomont aki Patách Tikva egyik alapítója volt, hogy segítsen megoldani ezt a helyzetet. Szalomon tanácsát megfogadták, és megszerveztek száz családot, akik 1873 decemberében, a héber időszámítás 5634. évében, kiszlév havának újholdján egybegyűltek a Churva melletti Menachém Cion zsinagógában. R. Zalmán ben R. Náchum Levy a csoport vezetője szólt az egybegyűltekhez. „Való igaz, hogy egyenként mindannyian félünk a város kapuin kívül lakni, de száz ember nem félhet. Ha ezt vállaljuk, nagy érdemeket szerzünk. Száz kaput nyitunk meg és utánunk fog jönni Izrael népe.” Sokan úgy gondolják, hogy ezért hívják e negyedet Méá Seárim-nak(száz kapu), de talán azért mert a Tóra soros heti fejezetében olvasták: Teremtés könyve 26.12. „ és vetett Jicchák azon a földön, és az évben százszor annyit aratott.” A méá seárim másik jelentése- bő termést százszor is. A terv nagyon világos és egyszerű volt. A családok amelyeknek nagy része szegény volt, részletfizetésre hatszáz aranyért(családonként hat aranyért)telket vett a sivatagban, a város falától negyed óra járásra. Mindenkinek hét aranyat kellett fizetnie évente, hogy felépülhessen évi tíz lakás. Tíz év alatt mindenki lakáshoz jutott. Évente kisorsolták, hogy ki költözhet be az új lakásokba. Addig is a minden beköltözött lakó évi plusz két aranyat fizetett, hiszen a közösség pénzéből jutott a többiek előtt lakáshoz. Ebből a két aranyakból középületeket emeltek. Mikvákat, Imaházakat, Jesivákat, Chédereket. A würtenbergi Dr. Konrád Scück tervezte negyed széles utcái, világos lakásai, tágas udvarai elképesztették Jeruzsálem népét. A biztonsági fallal körülvet negyedbe hat kapun lehetett bejutni. A kapukat éjjel-nappal őrség védte. A negyedben nem voltak üzletek, és az élelmiszert a városból kellett szállítani.Ez volt a kezdet, Méá Sheárim megszületett. Benda Iván.
Hollandia, Amszterdam
Hollandia, Amszterdam
Magyar emlékek Itáliában
Magyar emlékek Itáliában
Párizs
Párizs

Kapcsolodó témakörök

Magyarország
Izrael, Szentföld, Palesztina
Itália
Görögország, az ókori olimpiák világa
Párizs
London
Hollandia, Amszterdam
Kimegyek a doberdói harctérre.
Románia
Benda. Magyar Emlékek Itáliában.
Csorba-Benda. Az olasz front magyar emlékei.