GALÉRIA




English



ORSZÁGOK, KULTÚRÁK, TÖRTÉNELEM

 

Galériák a témakörben

Bauhaus Budapesten. Napraforgó utca.
Bauhaus Budapesten. Napraforgó utca. A Napraforgó utcai villatelep. (II. Napraforgó utca 1-22.) 1931-ben modern építészek javasolták a Fővárosi Közmunkák Tanácsának, hogy a főváros építtessen be egy egész utcát a legjobb tervezőkkel, egy stuttgarti példa alapján. Egy évvel később meg is valósult ez a terv. Viszonylag kicsi telkeken, de nagyszerű tervek alapján, egyetlen, a modern építészet iránt szintén lelkesedő vállalkozó kivitelezésében. Az utca közepén kicsiny tér, ahol egy kövön fel vannak sorolva az építészek. Összesen 22 villa, az egyik oldalon az ördögárok nevű patakkal. Bár némelyik házat átépítették, az eredeti karakter szinte mindenütt megmaradt.
Bódvalenke
„Pásztor Eszter ötlete egy állatkerti sétán született meg, amikor az Afrika ház falán meglátott egy maszáj faluról készült képet. Eszébe jutott, hogy egy egyiptomi nyaralása alkalmával ellátogattak egy arab faluba, ahol a házak falára naiv képek voltak festve és a világ szinte minden tájáról özönlöttek oda a turisták, eltartva így az egyébként nagyon szegény falusiakat.” A hely Varga Júlia Farkas Erika - 2009.09.29.
Rakaca
Rakaca község a Szendrői-hegységen keresztül kanyargó Rakaca-patak völgyében, Borsod- Abaúj Zemplén- megye területén található. Rakaca a falut átszelő, egy 1249-ből származó határjárásban is említett patakról kapta szláv nevét. A 20. század első felében szépen fejlődő település volt: görög katolikus elemi népiskolával, körorvossal, postával. A XV. Században vár állt a falu felett a domb tetején, a lebontott vár helyén épült fel a görög katolikus templom, majd ennek helyébe az új kőtemplom. Rakaca görög katolikus búcsújáró hely. Ma Rakacán elszigetelődve a külvilágtól, munkalehetőségektől, nagyszámú cigány lakosság él, várva a külső segítséget élete jobbra fordulásához.
Bódvarákó
Bódvarákó
Martonyi
Martonyi
Tél Solymáron
Tél Solymáron
Korinthoszi-csatorna
Korinthoszi-csatorna
Nagyvárad, Oradea
Abiens valere iubet sanctos reges, Waradini - Búcsú Váradtól (fordította: Áprily Lajos) Még mély hó települ a téli földre, Erdő, mely csak a zöld levélre büszke, Szürke suly a ködös fagy zúzmarája, S el kell hagyni a szép Körös vidékét, És sietni Dunánk felé, urunkhoz. Hajrá, fogyjon az út, társak, siessünk! Nem tart vissza folyó s az ingovány sem, Mert fagy fogja hideg vizét keményen. Hol nemrég evezett a föld lakója S félt, - most hetyke bizalmu, fürge lábbal, Megdermedt habokat fitymálva, lépked. Hajrá, fogyjon az út, társak, siessünk! Nem siklik soha úgy a lenge csónak Jó sodrásban, erős lapát-csapástól, Még akkor se, ha fodrozódó Zephyrus Bíborszínűre festi át a tengert, Mint ahogy lovaink a szánt repítik. Hajrá, fogyjon az út, társak, siessünk! Hőforrás-vizeink, az isten áldjon, Itt nem ront levegőt a kén-lehellet, Jó timsó vegyül itt a tiszta vízbe, Mely gyógyítja szemed, ha fáj s ha gyenge, És nem sérti az orrodat szagával. Hajrá, fogyjon az út, társak, siessünk! Könyvtár, ég veled, itt a búcsuóra, Híres könyvei drága régieknek, Már Phoebus Patarát elhagyta, s itt él; Költők isteni pártfogói, Múzsák Többé nem szeretik Castaliát már. Hajrá, fogyjon az út, társak, siessünk! Isten áldjon, aranyba vont királyok, Kiknek még a gonosz tűzvész sem ártott, Sem roppanva dűlő fal omladéka, Mig tűz-láng dühe pusztitott a várban, S szürke pernye repült a kormos égre. Hajrá, fogyjon az út, társak, siessünk! S rőt fegyvert viselő lovas királyunk, Hős, ki bárdot emelsz a jobbkezedben - Márvány oszlopokon pihenve egykor Bő nektárt verítékezett a tested - Utunkban, te, nemes lovag, segíts meg. Hajrá, fogyjon az út, társak, siessünk! Janus Pannonius
Baráti találkozó a Monte San Michelén
Baráti találkozó a Monte San Michelén
Novavas. Negyedik gyalog ezred emlékmű.
Novavas. Negyedik gyalog ezred emlékmű.
Gorjnsko Pokopalisce temető
Hitvány zubbonya mellzsebében talán megtalálták dögcédulája mellett, a menyasszonyának, távoli arájának tintaceruzával írt, utolsó szerelmeslevelet, amelyre válasz sohasem érkezett Dobai Péter
Bovec
Dr. Szabó József János ÉRDEKESSÉGEK AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚBÓL Egyes számítások szerint Magyarország a honfoglalástól 1848-ig viselt háborúk alatt együttesen sem vesztett több vért, mint az első világháború 51 hónapja alatt. Ezzel azonban a háború kezdetén még senki nem számolt. 1914. július 28. A hadüzenet napja. A főváros képe hihetetlenül mozgalmas és színes volt ezekben a napokban. Bizalom és lelkesedés égett a szemekben. A pályaudvarok felé vezető útvonalakon csattogtak a felvonuló alakulatok kemény lépései. A honvédek sapkáján virág és pántlika libegett, búgva törtek elő a bakanóták a bajuszos tartalékosok szájából. Vadonatúj csukaszürke tiszti egyenruhák rajzottak mindenfelé, és a pesti szép lányok könnytől fátyolos szemmel néztek utánuk, mert mindenkinek volt féltettje: volt vőlegénye, apja, vagy testvére. A közkatona útja diadalmenet volt az utcán: az üzletekből háromszínű szalagot, virágot hordtak ki a magyar bakáknak, sok helyen pohár borral kínálták, testvérként, hősként, legendás lovagként ünnepelték. Mindenki jókedvű volt, a halálra senki sem gondolt, hiszen akkor arról még szó sem volt, csak győzelemről. Még nem tudták az emberek, milyen érzés az, amikor sziszegve suhannak a levegőben a puskagolyók ezrei. Még ismeretlen volt a levegőben bőgve száguldó gránátok hátborzongató hangja. Új szavak, kerültek forgalomba, új fogalmak lettek mindennaposak az ember életében: front, rajvonal, kézitusa, szuronyroham, tábori posta, géppuska. Hamarosan megdördültek az ágyúk, lent a szerb határon és messze fent északon Galícia és Oroszlengyelország határán. Megérkeztek az első sebesültek, akiket ünnepélyesen fogadott a főváros lakossága. A pályaudvarokon lelkes beszédekkel, virággal, ajándékokkal, cigarettával és süteménnyel traktálták őket a lelkes magyar asszonyok és leányok. A háború immár testet öltött, vérző valósággá vált. A mozgósításkor azt a hangzatos elvet alkalmazták, hogy minden tényleges hivatásos tisztnek a harctéren a helye. Ez alól nem voltak kivételek a legjobban kiképzett és legnagyobb tapasztalattal rendelkező tartalékos tisztek sem. A nevelő- és képző intézetekből idő előtt felavatott fiatal tiszteknek és a még szinte serdülőkorú hadapródoknak nem volt meg a vezetéshez szükséges tapasztalata. Még kevésbé voltak alkalmasak a parancsnoki munkára a néhány hónap alatt kiképzett tartalékos tisztek. A háború első évének véres tapasztalatait követően a harctérre küldött tiszti és legénységi pótlást már nem vetették azonnal harcba, hanem néhány hétig az arcvonal mögött tovább képezték őket. A sebeikből alig felgyógyult sebesülteket is a regenerálódás helyett újra és újra a harcvonalba küldték. Minél tovább tartott a háború, annál kevésbé volt fontos szempont a sorozásoknál a testi alkalmasság. A fiatalabb a testi fáradalmakat jobban elviselő fiatal emberek helyett egyre idősebb évfolyamok kerültek a lövészárkokba. Az természetesen nem lehet vigasz, hogy nem volt ez másként a háborút viselő országok egyikénél sem. Magyarország a háborúban súlyos veszteségeket szenvedett. Súlyosabbat mint a birodalom másik fele, Ausztria. A nagyobb veszteség abból adódott, hogy a Monarchia már a háború elején elvesztette Galícia nagy részét, így annak lakossága gyakorlatilag kiesett a hadrafoghatóság alól. Magyarország területe viszont nem vált hadszíntérré, a férfilakosság hadra fogható maradt. Az agrárnépességű Magyarország katonáit elsősorban a háború legnagyobb vérveszteségeit elszenvedett gyalogsághoz vonultatták be, míg az iparosodott Ausztria és Csehország hadköteleseit jelentős számban osztották be más, kevésbé veszélyes fegyvernemekhez. A történelmi Magyarországon a hadkötelesek száma a háború kezdetén (18-53 éves korig) 4 millió 817 ezer fő volt, közülük 3 millió 381 ezer 785 vonult be. A világháborúból sérülten tért haza 524 850 (15%), fogságba esett 833 570 (24,9%), elesett 539 365 fő (15,7%), egyszer sebesült 1 millió 492 ezer (44,1%), többször megsebesült félmillió katona. A mai Magyarország területén akkor élt lakosság veszteségeinek megállapítására nincs lehetőség, minden közölt adat a történelmi Magyarországra vonatkozik.
Monte Grapa
Monte Grapa

Kapcsolodó témakörök

Magyarország
Izrael, Szentföld, Palesztina
Itália
Görögország, az ókori olimpiák világa
Párizs
London
Hollandia, Amszterdam
Kimegyek a doberdói harctérre.
Románia
Benda. Magyar Emlékek Itáliában.
Csorba-Benda. Az olasz front magyar emlékei.