GALÉRIA




English



ORSZÁGOK, KULTÚRÁK, TÖRTÉNELEM / Magyarország / Tájak / Cserehát


A Cserehát Magyarország északkeleti részén, Szikszótól északra, a Bódva és a Hernád folyók között elterülő földrajzi táj, melynek északi része Szlovákia területén helyezkedik el. A leginkább aprófalvas településekből álló területen 116 település található, amelyekben összesen körülbelül százezer ember lakik. A Cserehát Magyarország egyik legfejletlenebb területe. A magas munkanélküliség, az alacsony iskolázottság, a rossz közlekedés, a szociális háló hiányos szövete, a regionális fejlesztés kialakulatlanságából következően, továbbá az együttműködés és a fejlesztési tapasztalatok hiányának köszönhetően gyakorlatilag a teljes csereháti lakosság hátrányos helyzetűnek mondható. A cserehátiak közül mégis a roma lakosság van a legrosszabb helyzetben.


 

Galériák a témakörben

Bódvalenke
„Pásztor Eszter ötlete egy állatkerti sétán született meg, amikor az Afrika ház falán meglátott egy maszáj faluról készült képet. Eszébe jutott, hogy egy egyiptomi nyaralása alkalmával ellátogattak egy arab faluba, ahol a házak falára naiv képek voltak festve és a világ szinte minden tájáról özönlöttek oda a turisták, eltartva így az egyébként nagyon szegény falusiakat.” A hely Varga Júlia Farkas Erika - 2009.09.29.
Rakacai- tó
Szalonnától alig 1,5 km-re a falu határában duzzasztották fel a Rakaca-patakot, mely a Bódva jelentős mellékvize. A völgyzáró gáttal kialakított mesterséges tó az aszályos nyári időszakokban is állandó vízmennyiséggel táplálja a Bódvát. A Rakacai-tó, Magyarország egyik legnagyobb (5,5 millió m3, 1,5 km2 és 3 km hosszú) víztározója. A víztározó és környéke, gyönyörű környezetben jelentős üdülőhellyé fejlődött. A vízi sportot és a horgászatot kedvelők találhatnak itt kikapcsolódásra lehetőséget.
Tornaszentandrás |római katolikus templom
Római katolikus templom Tornaszentandráson. A hazai műemlék állományban páratlan értéket képvisel Tornaszentandrás ikerszentélyes katolikus temploma. A Szent András plébániatemplom a XII. századból való, első írott említése 1283-ból található. A különleges kettős szentély és a hozzátartozó kisebb méretű négyszög alakú hajó a XII. század végén épült. Egyesek szerint II. András király felesége, Gertrúd királyné kíséretébe tartozó merániai stílust képviselő építészek alkalmazták az ikerszentélyes formát. Amíg a külső, a festői tömegalakításával tűnik ki, a belsőben a középkori falkép maradvány, valamint a Szádvár-i várkápolnából származó díszes mellékoltár érdemel figyelmet. A XIV. század első felében gótikus hajóval bővítették a nyugati irányba. Ebből az időből származnak a diadalív és a falak alakos falképei, melyek Szt. András legendáját, apostolokat és királyokat ábrázolnak. A török alatt rommá vált templom újjáépítését a XVIII. század közepén kezdték meg. A templom barokk berendezése: festett karzata, szószéke ekkor készült.
Rakacaszend
Régi neve Szend volt, amely először Zenth alakbanfordult elő, feltehetően Szent jelentéssel. Középkori tulajdonosa a falu nevét felvevő Szendi család volt. A falut a harcokban a törökök elfoglalták és elpusztították. A 16-17. század fordulóján újra benépesült.A község déli részén egy kis emelkedőn álló román kori ikertemplomot az 1970-es években tárták fel és állították helyre. Toldaléka 1820-ból származik. A szentélyben és a diadalívben, valószínűleg középkori festménytöredékek láthatók. Deszkából alakított festett famennyezete 1675-ben készült, díszítményeinek kompozíciója különösen értékes. Berendezései közül a legértékesebbek a 17. századi Mózes-szék és az 1824-ben készült faragott családi padok.
Bódvarákó
Bódvarákó

Kapcsolodó témakörök

Tornabarakony
Perkupa István nap
Tornaszentandrás |római katolikus templom
Bódvalenke
Csereháti tájak
Rakacai- tó
Rakaca
Rakacaszend
Szalonna
Szendrő zsidó temető
Szögliget
Martonyi
Meszes
Tornaszentjakab
Bódvarákó
Bódvaszilas