GALÉRIA




English



ORSZÁGOK, KULTÚRÁK, TÖRTÉNELEM / Magyarország / Tájak / Cserehát


A Cserehát Magyarország északkeleti részén, Szikszótól északra, a Bódva és a Hernád folyók között elterülő földrajzi táj, melynek északi része Szlovákia területén helyezkedik el. A leginkább aprófalvas településekből álló területen 116 település található, amelyekben összesen körülbelül százezer ember lakik. A Cserehát Magyarország egyik legfejletlenebb területe. A magas munkanélküliség, az alacsony iskolázottság, a rossz közlekedés, a szociális háló hiányos szövete, a regionális fejlesztés kialakulatlanságából következően, továbbá az együttműködés és a fejlesztési tapasztalatok hiányának köszönhetően gyakorlatilag a teljes csereháti lakosság hátrányos helyzetűnek mondható. A cserehátiak közül mégis a roma lakosság van a legrosszabb helyzetben.


 

Galériák a témakörben

Csereháti tájak
A Cserehát hagyományosan aprófalvas térsége. A trianoni békeszerződés következtében a térség elveszítette az északabbi területekkel hagyományos gazdasági és kulturális kapcsolatát. A huszadik század második felétől egyre gyorsult a térség lemaradása az ország többi területeihez képest. A megújulás hiányában az aprófalvas településeken az elnéptelenedés és a településekről való elvándorlás egyre nagyobb méreteket öltött. A településeknek egyre nagyobb hányadát teszi ki a cigányság. A vidék turisztikai vonzereje az érintetlen természeti környezet és a falvak kulturális öröksége, például templomok, kastélyok, lakóházak.
Rakacai- tó
Szalonnától alig 1,5 km-re a falu határában duzzasztották fel a Rakaca-patakot, mely a Bódva jelentős mellékvize. A völgyzáró gáttal kialakított mesterséges tó az aszályos nyári időszakokban is állandó vízmennyiséggel táplálja a Bódvát. A Rakacai-tó, Magyarország egyik legnagyobb (5,5 millió m3, 1,5 km2 és 3 km hosszú) víztározója. A víztározó és környéke, gyönyörű környezetben jelentős üdülőhellyé fejlődött. A vízi sportot és a horgászatot kedvelők találhatnak itt kikapcsolódásra lehetőséget.
Perkupa István nap
Perkupát valaha a száz kőműves falujának is nevezték. 1340-ben említik Perkupát, Precopa alakban. Római katolikus templomát 1865-ben Ybl Miklós tervei alapján építették. A kőfallal kerített református templomot miután a régi leégett 1797-1799 között építették.
Szögliget
A falu, mint ahogy azt a neve is mutatja, igazi liget, hiszen a völgykatlanban megbúvó települést három irányból dús növényzettől ékes magas hegyek veszik körül és csak a negyedik irányban elhelyezkedő lankás dombok között vezető úton lehet megközelíteni. A lakosság legnagyobb hányada idős korú, a település egyre jobban elöregszik. Kevés a gyermekkorú, emiatt 2004-ben az Általános Iskola bezárásra került, 2006-ban azonban egy csapatnyi lelkes pedagógus alapítványi fenntartású általános iskolát hozott létre, melyben nyolc osztályban folyik az oktatás. Idézet: www.szogliget.hu
Szalonna
Szalonna

Kapcsolodó témakörök

Tornabarakony
Perkupa István nap
Tornaszentandrás |római katolikus templom
Bódvalenke
Csereháti tájak
Rakacai- tó
Rakaca
Rakacaszend
Szalonna
Szendrő zsidó temető
Szögliget
Martonyi
Meszes
Tornaszentjakab
Bódvarákó
Bódvaszilas