GALÉRIA




English



ORSZÁGOK, KULTÚRÁK, TÖRTÉNELEM / Magyarország / Tájak / Cserehát


A Cserehát Magyarország északkeleti részén, Szikszótól északra, a Bódva és a Hernád folyók között elterülő földrajzi táj, melynek északi része Szlovákia területén helyezkedik el. A leginkább aprófalvas településekből álló területen 116 település található, amelyekben összesen körülbelül százezer ember lakik. A Cserehát Magyarország egyik legfejletlenebb területe. A magas munkanélküliség, az alacsony iskolázottság, a rossz közlekedés, a szociális háló hiányos szövete, a regionális fejlesztés kialakulatlanságából következően, továbbá az együttműködés és a fejlesztési tapasztalatok hiányának köszönhetően gyakorlatilag a teljes csereháti lakosság hátrányos helyzetűnek mondható. A cserehátiak közül mégis a roma lakosság van a legrosszabb helyzetben.


 

Galériák a témakörben

Tornaszentjakab
Tornaszentjakab
Rakacaszend
Régi neve Szend volt, amely először Zenth alakbanfordult elő, feltehetően Szent jelentéssel. Középkori tulajdonosa a falu nevét felvevő Szendi család volt. A falut a harcokban a törökök elfoglalták és elpusztították. A 16-17. század fordulóján újra benépesült.A község déli részén egy kis emelkedőn álló román kori ikertemplomot az 1970-es években tárták fel és állították helyre. Toldaléka 1820-ból származik. A szentélyben és a diadalívben, valószínűleg középkori festménytöredékek láthatók. Deszkából alakított festett famennyezete 1675-ben készült, díszítményeinek kompozíciója különösen értékes. Berendezései közül a legértékesebbek a 17. századi Mózes-szék és az 1824-ben készült faragott családi padok.
Perkupa István nap
Perkupát valaha a száz kőműves falujának is nevezték. 1340-ben említik Perkupát, Precopa alakban. Római katolikus templomát 1865-ben Ybl Miklós tervei alapján építették. A kőfallal kerített református templomot miután a régi leégett 1797-1799 között építették.
Rakaca
Rakaca község a Szendrői-hegységen keresztül kanyargó Rakaca-patak völgyében, Borsod- Abaúj Zemplén- megye területén található. Rakaca a falut átszelő, egy 1249-ből származó határjárásban is említett patakról kapta szláv nevét. A 20. század első felében szépen fejlődő település volt: görög katolikus elemi népiskolával, körorvossal, postával. A XV. Században vár állt a falu felett a domb tetején, a lebontott vár helyén épült fel a görög katolikus templom, majd ennek helyébe az új kőtemplom. Rakaca görög katolikus búcsújáró hely. Ma Rakacán elszigetelődve a külvilágtól, munkalehetőségektől, nagyszámú cigány lakosság él, várva a külső segítséget élete jobbra fordulásához.

Kapcsolodó témakörök

Tornabarakony
Perkupa István nap
Tornaszentandrás |római katolikus templom
Bódvalenke
Csereháti tájak
Rakacai- tó
Rakaca
Rakacaszend
Szalonna
Szendrő zsidó temető
Szögliget
Martonyi
Meszes
Tornaszentjakab
Bódvarákó
Bódvaszilas