GALÉRIA




English



ORSZÁGOK, KULTÚRÁK, TÖRTÉNELEM / Izrael, Szentföld, Palesztina / Zsidók


És mondá az Örökkévaló Ábrámnak: Menj el országodból, szülőföldedről és atyád házából azon országba, melyet én neked mutatok. És teszlek téged nagy néppé és megáldalak, s naggyá teszem nevedet; és áldás leszel. Megáldom a téged áldókat és megátkozom a téged átkozókat. Általad nyer áldást a föld minden nemzetsége.” A legfőbb zsidó imádság, a Halljad Izrael (héberül Smá Jiszraél) az egyistenhitről szóló legtömörebb vallomás. A hagyományhoz hű zsidó ezt naponta kétszer (reggel és este) mondja el, ahogyan magában az imában olvassu8k: ha lefekszel, és ha fölkelsz. Sok vallásos embernek ezek az utolsó szavai. A mártírok is ezt kiáltották, utolsó leheletükkel. A zsinagógában mindmáig a reggeli és az esti ima központi része a "Halljad Izrael”. Az imát először Mózes mondta el, hiszen ott olvasható a Tórában, közismert első szakasza Mózes ötödik könyve hatodik fejezetében (4–9. vers). Az imádság második szakasza ugyancsak az V. könyvből való (11. fejezet 13–21. vers), míg a harmadik, befejező szakasz Mózes IV. könyvében található (15. fejezet 37–41. vers). A hagyomány azonban a zsidó vallás főimáját, pontosabban annak első mondatát még régebbinek tartja. Amikor Jákob halála előtt összehívta fiait, megkérdezte tőlük, továbbra is követni fogjátok-e az én hitemet és hagyományaimat. Ők egyöntetűen így válaszoltak: halljad Izrael, apánk (ez volt Jákob második neve), az Örökkévaló a mi Istenünk (nem csak a tied), az Örökkévaló egyetlenegy! Az imádság fenti, első mondata 6 szóból áll. Az első mondatot hangosan énekeljük, a második mondatot csendesen mondjuk, kivéve jom kippurkor, az engesztelőnapon, amikor ezt is hangosan énekeljük. Ez a második mondat szintén hat szó. S ez nem véletlen, hiszen a hatos szám az ókori zsidóságban a világot jelenti. A hat fő irányt (felfelé, lefelé, jobbra, balra, előttem és mögöttem), vagyis a három dimenziót. A Smá Jiszraél első nagy bekezdése összesen hatvan szó, ami az Énekek éneke egyik mondatára utal: Hatvan vitéz van körülötte, az éjszaka félelme miatt. Ezért mondatják el a kisgyermekkel is ezt az imát lefekvés előtt. Az egész főima 245 szó, míg a Tórai előírások száma 248, ezért három szót hozzáteszünk. Ha otthon vagyunk, egyedül, az elején ezt mondjuk: Él Meleh neemán (= Isten megbízható Király). Ha zsinagógai közösségben imádkozunk, akkor a végén a kántor 3 szót mond: Ádonáj Elohéhem emet (= Az Örökkévaló a ti Istenetek igaz), összekapcsolva a következő ima első szavával. Fonetikus átírása: SMÁ JISZRAÉL, ADONÁJ ELOHÉNU, ADONÁJ EHÁD BARUH SÉM KVOD MALHUTÓ LÖOLÁM VAED VÖAHAVTÁ ÉT-ADONÁJ ELOHEHÁ BÖHOL-LÖVAVHÁ UVHOL-NAFSÖHÁ UVHOL-MÖODEHÁ. VÖHAJÚ HADVARIM HAÉLE, ASER ANOHÍ MÖCAVHÁ HAJOM AL-LÖVAVEHÁ, VÖSINANTÁM LÖVANEHÁ VÖDIBARTÁ BÁM, BÖSIVTÖHÁ BÖVÉTEHÁ UVLECHTÖHÁ VADEREH, UVSOHBÖHÁ UVKUMEHÁ. UKSARTÁM LÖOT AL-JADEHÁ VÖHAJÚ LÖTOTAFOT BÉN-ÉNEHÁ. UHTAVTÁM AL-MÖZUZOT BÉTEHÁ UVISAREHÁ. Magyar fordítása: Halljad Izrael, az Örökkévaló a mi Istenünk, az Örökkévaló egyetlenegy! Áldott legyen az Ő dicső uralmának neve mindörökké! Szeresd az Örökkévalót, Istenedet egész szíveddel, egész lelkeddel és minden erőfeszítéseddel! Legyenek ezek a szavak, melyeket ma megparancsolok Neked, a szíveden. Vésd azokat jól gyermekeidbe, és beszélj róluk, ha otthon ülsz, ha úton jársz, ha lefekszel, és ha fölkelsz. Kösd azokat jelül karodra, és legyenek homlokdíszül szemeid között. Írd fel őket házad és kapuid ajtófélfáira. A Kánaán földjére a időszámításunk előtt a XIV.-XIII. században áramlottak be a héber törzsek. A 12 törzs összevonásával Dávid létrehozta az egységes zsidó államot.. Dávid fia Salamon halála után a Júda törzs vezetésével elégedetlen északi törzsek Jeroboám vezetésével elszakadtak, s így két állam jött létre: északon Izrael (fővárosa: Szamária, délen Judea(fővárosa: Jeruzsálem). Izráelt időszámításunk elött722-ben elfoglalták és lakosságát elhurcolták az asszírok, Júdea pedig az adófizetőjükké vált.ie-587ben a babiloniak foglalták el Júdeát, és Jeruzsálemet és lakói nagy részét elhurcolták Babiloniába (babiloniai fogság) Perzsia legyőzte Babilóniát, a zsidók visszatérhettek Jeruzsálembe és a lerombolt Salamon templomot újjáépíthették. Nagy Sándor birodalmából először a Ptolemaioszok majd a Szeleukidák szír-görög birodalmához kerültek.Kezdetben a Szeleukida Birodalmon belül autonóm társadalmat alkottak, szabad vallásgyakorlással. Később a hellenizmus terjeszkedésével párhuzamosan egyre inkább üldözték a zsidó vallást. A Szeleukidák ellen Júdás Makkabeus vezetésével felkelés indult (Kr. e. 167-142), és a maroknyi zsidó csapat győzelmet aratott a szír-görög megszállók felett. (Innen ered a Chanuka, a fények ünnepe). A Makkabeusok uralma alatt a zsidók független királyságban éltek. A Héber felszólít! Záchor! Emlékezz! Minden embernek, sok száz nemzedéken keresztül úgy kell éreznie, hogy ő maga szabadult fel az egyiptomi rabszolgaság alól. A Peszah, az egyiptomi kivonulás évfordulója, ezért a szabadság ünnepe is. A Haggáda magyarul annyit jelent elbeszélés. Ősidők óta, a mózesi törvények szerint a családfő az apa köteles elmesélni gyermekeinek (És beszéld el fiadnak!), hogy őseink, hogy szabadultak ki a fogságból. A bibliai parancsból lassan kedves szokás alakult ki, és természetes részévé vált a zsidóság életének. A peszahi ünnep fénypontja az első napi vacsora, amelynek neve széder-est. A héber széder magyar jelentése rend. A széder nélkülözhetetlen kelléke a kovásztalan kenyér a matza (macesz). A vacsora elfogyasztása közben négy pohár bort isznak, és elmesélik a kivonulás történetét. A legkisebb gyerek kérdéseket tesz fel, és az apa válaszol. A szertartás egyedi liturgiájának kézikönyve a Haggáda körülbelül az időszámításunk első évszázadaiban alakult ki. Az alapszövege megtalálható a Misnában, a 219-ben lezárt zsidó törvénygyűjteményben. A vacsorát követő dalok között középkori dallamokat is találhatunk. Az európai zenével, folklórral és műköltészettel kölcsönhatásba kerülve, sokszor visszaköszönnek ezek az énekek. A széder-esti haggáda már a középkortól kezdve önálló irodalmi gyűjteménynek, az egyik legnépszerűbb héber imakönyvnek számított, amit a humanizmus és a reneszánsz évszázadaiban a legkiválóbb művészek illusztráltak.


 

Galériák a témakörben

Mea Shearim ultra ortodox zsidó negyed
"A Meá Sheárim paradoxona az, hogy földrajzilag Izraelben van, de spirituálisan és a jelenlevők kollektív tudatában valahol Galíciában, esetleg Máramarosszigeten, vagy Szabolcsban. S egy másik, időtlen korban, évszázadokkal a mi történelmi időnk előtt. (Vagy utána, gondolja néha az ember: mert ez a világ alig használja a civilizáció fogyóeszközeit.) Kedvenc íróm, a Nobel-díjas Isaac Singer varázsos történetei ugyanezt a világot keltik életre. De itt a valóságban láthatjuk ugyanazt, ami sokkal irreálisabb, mintha könyvben olvasnánk. Egy poros, omladozó jesiva-épület több tucat kaftános, szemüveges, valószínűtlenül sovány és felnőttes kinézetű kisfiúval érdekes jelenet egy regényben, hálásak vagyunk a plasztikus írói tehetségért. De valóságként 2006-ban, pár száz méterre az új jeruzsálemi városháza elegáns fém-beton-üveg konstrukciójától a szó valódi értelmében hihetetlen. Hihetetlen és megrázó. Akik itt élnek, mélységes vallási meggyőződésből mondanak le a modern civilizáció legtöbb kellékéről. (A mobiltelefontól azért nem mindegyikük...) Ezzel együtt a munkáról és a katonaságról is, hiszen az izraeli állam - amelyet amúgy nem ismernek el - nagylelkűen eltartja, s a férfiakra és nőkre egyaránt kötelező, sokéves katonai szolgálat alól is felmenti őket. Cserében nincs más dolguk, mint megőrizni a régi kelet-európai zsidó létet. Akkor értjük meg a Meá Seárim titkát, ha tudjuk, hogy néhány háztömbre koncentrálva több millió ember egykori életformáját örökíti tovább. Minden düledező ház mögé odaképzelhetünk egy galíciai kisvárost, amit elpusztított a Shoá és nyomában a történelmi fordulat. Minden aggastyán és kisgyerek mögött ott áll néhány ezer hasonló, de a gázkamrákban elpusztított zsidó ember árnyéka. A Meá Sheárim ebben az értelemben, ahogy a geológusok mondják, „tanúhegy" egy elsüllyedt kontinensről. De lakói természetesen nem ilyen céllal hozták létre. Nekik az ő hitük szerint valóban így kell élniük addig, amíg megérkezik a Messiás." Hegyi Gyula/Mozgó Világ 2005 Benda Iván: Mea Sheárim születésnapjára. A XIX. Század második felében egyre több zsidó család vándorolt , alijázott Palesztinába. Százak és százak érkeztek a Szentföldre, akiknek többsége Jeruzsálemben akart élni. A zsidó negyed egyre zsúfoltabbá, piszkosabbá, elviselhetetlenebbé vált. Az arab háziurak egyre emelték a lakbéreket. A város falán kívül senki sem mert házat építeni, mert ez ezer veszéllyel járt volna. Néhány jómódú, bátor fiatal férfi felkérte Joel Moe Szalomont aki Patách Tikva egyik alapítója volt, hogy segítsen megoldani ezt a helyzetet. Szalomon tanácsát megfogadták, és megszerveztek száz családot, akik 1873 decemberében, a héber időszámítás 5634. évében, kiszlév havának újholdján egybegyűltek a Churva melletti Menachém Cion zsinagógában. R. Zalmán ben R. Náchum Levy a csoport vezetője szólt az egybegyűltekhez. „Való igaz, hogy egyenként mindannyian félünk a város kapuin kívül lakni, de száz ember nem félhet. Ha ezt vállaljuk, nagy érdemeket szerzünk. Száz kaput nyitunk meg és utánunk fog jönni Izrael népe.” Sokan úgy gondolják, hogy ezért hívják e negyedet Méá Seárim-nak(száz kapu), de talán azért mert a Tóra soros heti fejezetében olvasták: Teremtés könyve 26.12. „ és vetett Jicchák azon a földön, és az évben százszor annyit aratott.” A méá seárim másik jelentése- bő termést százszor is. A terv nagyon világos és egyszerű volt. A családok amelyeknek nagy része szegény volt, részletfizetésre hatszáz aranyért(családonként hat aranyért)telket vett a sivatagban, a város falától negyed óra járásra. Mindenkinek hét aranyat kellett fizetnie évente, hogy felépülhessen évi tíz lakás. Tíz év alatt mindenki lakáshoz jutott. Évente kisorsolták, hogy ki költözhet be az új lakásokba. Addig is a minden beköltözött lakó évi plusz két aranyat fizetett, hiszen a közösség pénzéből jutott a többiek előtt lakáshoz. Ebből a két aranyakból középületeket emeltek. Mikvákat, Imaházakat, Jesivákat, Chédereket. A würtenbergi Dr. Konrád Scück tervezte negyed széles utcái, világos lakásai, tágas udvarai elképesztették Jeruzsálem népét. A biztonsági fallal körülvet negyedbe hat kapun lehetett bejutni. A kapukat éjjel-nappal őrség védte. A negyedben nem voltak üzletek, és az élelmiszert a városból kellett szállítani.Ez volt a kezdet, Méá Sheárim megszületett. Benda Iván.

Kapcsolodó témakörök

Mea Shearim ultra ortodox zsidó negyed
Peszach Mea Shearimban.Jeruzsálem
Heller-Benda.Önkéntes zsidó gettók népe2
Heller-Benda.Önkéntes zsidó gettók népe.1