GALÉRIA




English


ORSZÁGOK, KULTÚRÁK, TÖRTÉNELEM / Izrael, Szentföld, Palesztina / Jeruzsálem / Templom hegy, Haram as Sarif

 1 [2] [3] [4] [5] [6] [7] [8]

Szikladóm, Jeruzsálem templomhegy, Omar kalifa, szikla mecset, arab emberek jeruzsálemben, mohamed próféta.                                                                                             Templomhegy, arab épület, arab kultúra, arab építészet. Jeruzsálem, haram es sharif                                Templomhegy, Jeruzsálem, El-Aksza mecset, Haram es Sharif
El Aqsa mecset        Szikladóm, Jeruzsálem arab építészet, arab kultúra, arabok Jeruzsálemben. Haram as Sharif        Szikladóm
Templomhegy, arab kultúra, arab építészet, arabok, jeruzsálem az iszlám harmadik szent helye.                Templomhegy,Kubbet-esz-Szachra.                                Templomhegy



A Korán 17. szúrájában az Iszrában (Éjjeli utazás) különös látomásról ír. Idézzük csak! „ Áldás és dicsőség annak, aki Mohamed szolgáját egy éjszaka átvitte a szent imahelyről a legtávolabbi szentélyig. Az útját mi megáldottuk , hogy megmutassuk neki jeleinket, mert Allah hall és lát mindent”. A Korán 17. szúrájában említett legtávolabbi szentély a jeruzsálemi al-Aksza mecset. Érdekesség, hogy a Korán csak ezen az egyetlen helyen tesz említést Jeruzsálemről, de itt sem név szerint, hanem mint a legtávolabbi mecset helyszíneként. A Korán 17. szúrájának története időrendben nem hiteles, mert Omar, a harmadik kalifa, Mohamed halála után, i.sz. 638-ban-a hidzsra (a muszlimok kivonulása Mekkából Medinába) 15. évében foglalta el Jeruzsálemet, és csak ezután építettek a muzulmánok a templomhegyen mecsetet. A hivők valóságként élték meg a Isztrát, és csodás úti kalandot formáltak a próféta lelki élményéből. Utazz velem és nagy dolgok fognak történni veled!- szólította Gábriel arkangyal Mohamedet. És a próféta al-Burák nyergében követte az angyalt. Hegyen völgyön suhantak át, felhők szegélyezték az útjukat. Először a Sinai-hegyre repültek ahol Mózes a kőtáblákon megkapta Istentől a törvényeket, onnan Hebronba , Ábrahám ősatya sírjához, majd Bethlehembe Jézus szülővárosába. Ezután érkeztek a Legtávolabbi szentélyhez. Kapuit ezen az éjszakán a szolgák nem tudták becsukni, mennyei hatalom tartotta nyitva. A prófétát már várták. Ábrahám(Ibrahim), Mózes (Musza) és Jézus (Isza) lelkeivel találkozott, és együtt imádkoztak. Ekkor az égből fénysáv tört elő és megvilágította Jákob kövét. A szikláról hosszú hétfokú létra, a mihrádzs emelkedett az ég felé, és Mohamed felfelé kapaszkodott. Mohamed bejárta a hét eget, látott minden titkot, jutalmat és büntetést, múltat és jövendőt. A hetedik ég felett Allah trónja ragyogott. Az Örökkévalónak kilencvenkilenc neve van, a századikat a legtitkosabbat csak Ő tudja. Hetven fátyol borította az arcát, hogy senki ne láthassa, faragott képet ne készíthessenek róla. Ez a titok Mohamed előtt sem lebbent fel. Allah szívesen fogadta küldöttét. Jobb kezét a próféta vállára tette, bal kezét a mellére, és hosszasan barátságosan beszélt hozzá. Kioktatta az élet minden dolgáról, megmagyarázta az imádság értelmét, az üdvösség útját. Kilencvenkilencezer szót intézett hozzá, és valamennyi tele volt jóindulattal. A titkok feltárása után a próféta kilépett a hetedik ég kapuján és elbúcsúzott Gábrieltől, és Al-Burak hátán Mohamed visszarepült Mekkai házába. Mennyi ideig tartott a csodálatos utazás? Amikor Mohamed felkelt ágyáról, és siettében felborított egy vízzel teli kancsót. Hazatértekor a kancsó széle még nem érte el a földet. Mohamed sohasem beszélt a hét ég bejárásáról, a csodás utazáshoz talán a hosszas karavánutak unalmat elűző meséi, apokrif legendák, apokaliptikus víziók kölcsönözték a legszebb motívumokat. Az Éjjeli utazás szúrája és Mohamed lovának al-Burák patájának nyoma még nem emelte volna Jeruzsálemet az iszlám harmadik szent városának rangjára. A három szent város Mekka, Medina, és Jeruzsálem. A Korán népi értelmezését Abd el-Malik kalifa (685-705) látta el politikai töltettel. Goldziher Ignác A hadísz kialakulása című tanulmányában kibogozta a Jeruzsálemre szerkesztett mohamedán tradíciót. „ Amikor Abd al-Malik omajád kalifa meg akarta akadályozni a mekkai zarándoklatot, mert aggódott amiatt, hogy riválisa Abd Allah b. Zubayr kényszeríteni fogja a szent helyekre utazó szíriai zarándokokat arra, hogy hűségesküt tegyenek neki- akkor kisegítő eszközként a jeruzsálemi Kubbat asz-Szahrához tehető helyettesítő zarándoklat tanához nyúlt. Elrendelte, hogy a kötelező mekkai körülfutás Jeruzsálem szent helyén is megtehető, és ez azonos értékű a Mohamed által a Kába körül előirt körülfutással.” A jámbor teológus az-Zuhari a hadísz segítségével szolgáltatott hátteret a Kalifa rendeletéhez. A hadísz Mohamed prófétára visszavezetet szentesített mondások értelmezése, lényegét tekintve reveláció, mondhatni a Korán melléklete. Abd el-Malik omajád kalifa uralma alatt épült a Kubbat asz-Szahra, a Szikladóm. Abd el-Malik kalifa 691-ben imát mondott az elkészült új szentélyben, és ettől kezdve, dinasztikus változásoktól függetlenül, Jeruzsálem az iszlám harmadik legtiszteltebb városa al-Kudsz, a Szent .


Kapcsolodó témakörök

Szentsír templom
Suk, arab negyed
Az élő Jeruzsálem
Az Olajfák hegye.